Zalaszántó községet csodálatos tájképi környezet övezi. Itt a Szántói-medencében találkozik a dolomitból és mészkőből álló Keszthelyi-hegység a Déli-Bakonnyal, illetve a Balaton-felvidék bazaltvulkáni területével. Déli irányban Rezi, északkeleti irányban Tátika várának romjai emelkednek. A térség 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. | Információk (nyitva tartás, árak)

Zalaszántóról az első hiteles oklevél 1236-ból való. A Zamtho (Zamtow) nevű helyiséget első ismert birtokosa, Zaland püspök hagyta a veszprémi egyházra a XIII. század második felében. A település neve - Szántó - a "szánt" igéből származik, és arra utal, hogy földműves, szolgáló népek lakták. A XV. században Zala megye törvénytevő gyűléseinek egyik székhelye. Ebben az időben emelték mezővárosi rangra. A róla elnevezett járáshoz több település is tartozott (Zsid, Rezi, Kovács, Hidegkút). A település a török időben elpusztult. A XVIII. századtól a Festetics család birtoka. A XX. század elején gőz- és vízimalom üzemelt a faluban, 1930-ban ipari kör alakult. A Kotsy vízimalom a "Falu kocsma" mellett, az Ádám utcában található.

Zalaszántó - Kotsy-vízimalom

Történeti visszatekintés

A korai leírások szerint már a török idők alatt is fekvőköves vízidaráló malom működött a jelenlegi helyén

1876-ban zalaszántón 4 daráló vízialmot írtak össze.

A XX. század folyamán (kb.1915 körül) Zalaszántón 2 gőzmalom és a Major János féle vízidaráló malom működött. A Major János-féle vízimalom a XX. század folyamán Kotsy Nándor tulajdonába került, innen származik mai elnevezése.

Kép nagyítása

1946-ban teljesen új malom épületet épített az új tulajdonos, azzal a szándékkal, hogy egy modern lisztőrlő malmot hozzanak létre.
A malomkereket a közelben eredő Kovácsi- vagy Zerna-patak vize hajtotta. 1947-ben az iparosokat szövetkezetbe tömörítették, az üzemeket pedig államosították, így a lisztőrlés nem jött létre. Későbbiekben Kotsy család csak az állatok részére takarmánygabonát darált egészen 1974-ig- A darálás meghajtását rövid ideig egy darab 390cm átmérőjű,felül csapott vízikerék, majd dieselmotor biztosította, később villamosenergia-meghajtásra szerelték át.

Az elhanyagolt épületet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2000. januárjában vásárolta meg, magyar-svájci együttműködés keretében. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával 2003-ban az épület felújítása, 2004-ben a bemutatóhely kialakítása Széchenyi Terv pályázatból, 43 millió Ft támogatásból valósult meg.

A Kotsy Vízimalom látványosságai 

Látogatható:
Március 15. - október 15.: 10:00 - 17:00
Október 16. - március 14.: bejelentkezéssel (legalább 15 fő esetén!)
Hétfő: SZÜNNAP
A látogatók minden héten szombat délelőtt 11 órakor találkozhatnak a Kotsy-vizimalom egykori tulajdonosával ' Nándi bácsival', akitől sok érdekességet megtudhatnak a vizimalom történetéről.

Amennyiben Ön már járt bemutatóhelyünkön, kérjük segítse munkánkat véleményével. Kérdőív kitölthető itt:

Belépődíj:
Felnőtt: 500,- Ft | Kedvezményezett: 400,- Ft | Gyermek (4-14): 300,- Ft
A belépődíj az ÁFA-t tartalmazza.

 Kutyát bevinni a Kotsy-malomba tilos!

Kedvezményezett: Nappali tagozatos diák | Nyugdíjas |
Pedagógus | Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat |
Magyar Természetbarát Szövetség tagjai | Magyar Turista Egyesület tagjai |
WWF Pandaklub tagjai | Magyar Madártani Egyesület tagjai |
Az Igazgatóság által biztosított szakvezetéssel látogató csoport

A kedvezményt a kedvezményre jogosító, érvényes okmány (pl. hatósági igazolvány, útlevél, személyi igazolvány) felmutatásával lehet igénybe venni.

A vízimalmot a magyar állampolgárok és az EU-tagállamok állampolgárai közül ingyenesen látogathatják:
- a magyarországi Nemzeti Park Igazgatóságok dolgozói és közvetlen hozzátartozóik;
- a Vidékfejlesztési Minisztérium dolgozói és közvetlen hozzátartozóik
- a fogyatékkal élők;
- 1 fő kísérő tanár/ 15 fő;
- 1 fő idegenvezető/ 15 fő
- Zalaszántó állandó lakosai
- Zalaszántó általános iskola tanulói és tanárai

Balaton Kártya elfogadóhely.