A Természetvédelmi Terület létesítésének elsődleges célja a Széki-erdő botanikai értékeinek védelme. A terület természetföldrajzi szempontból a Bakony része, ugyanakkor növényföldrajzilag már a Dél-dunántúli-flóravidék zalai flórajárásába tartozik. A területre jellemző, hogy a mészkő és a dolomit a mélybe süllyedt, rajta fiatalabb, miocénkori kvarckavics és kisebb mennyiségben kvarc-konglomerátum található. A hegységperemi helyzet és a viszonylag magas évi csapadék következtében egykor vízben gazdag terület volt, melyről régi, részben feltöltődött patakmedrek, mesterséges vízelvezető árkok és a növényzet is árulkodik.

Jelentősebb erdőtársulásai a cseres-kocsánytalan tölgyes, a jobb vízellátású helyeken a gyertyános-kocsánytalan tölgyes. Jelentős természeti értéket képviselnek a terület kiszáradó láprétjei, rengeteg védett növényfajjal (zergeboglár, sárga liliom, magyar lednek, szibériai nőszirom, kornistárnics, illatos hagyma, poszméhbangó).

Zoológiai vonatkozásban kevésbé ismert a terület, de a védett mocsári tarkalepke, a zanótboglárka, a havasi tűzlepke és a gerincesek közül a törékeny gyík jelenléte jelentős.