Erdei fülesbagoly felmérés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

Magyarországon a leggyakoribb bagolyfaj az erdei fülesbagoly (Asio otus).

E könnyen felismerhető közepes méretű bagoly költési időszakban a településeket övező fasorokban, erdőkben költ. Nem épít saját maga számára fészket, így gyakran szarka vagy vetési varjú fészket foglal el. Nem ritka, hogy ilyen gallyfészket városi parkokban, templomok környékén is talál, ilyenkor nem riad meg attól sem, hogy a forgalmas utcákban az emberek feje fölött nevelje fel utódait. Van azonban egy ennél is érdekesebb sajátsága az erdei fülesbagolynak, amely még jobban az emberi települések közelébe csalja csapatostul ezeket a madarakat télidőben. Máig nem teljesen tisztázott jelenség, hogy miért is húzódnak be télire az erdei fülesbaglyok az emberi településekre, és ott miért verődnek össze nappalozó csapatokba, elfoglalva egy-két számukra kedves örökzöldet. Nem ritka, hogy 10-20 erdei fülesbagoly is megszámlálható egy sűrű tuja ágai között. A jelenség hátterében talán az állhat, hogy a településeken a havat eltakarítják, így a télen is aktív rágcsálók – amelyek a baglyok fő táplálékai – könnyebben zsákmányolhatók, mint a külterületek vastag hópaplanja alatt. A másik feltételezés, hogy a falvakban kicsit kedvezőbbek a klimatikus viszonyok azáltal, hogy az épületek és fák felfogják a nagy szeleket.

A telelő erdei fülesbaglyok különös mintázatot mutatnak Magyarországon, és Európán belül is. E fent vázolt nappalozó szokás nem minden megyénkre jellemző ugyanolyan módon. Igazán nagyszámú kolóniát elsősorban az alföldi régióban találhatunk, akár 100-as nagyságrendű madárral. A domb- és hegyvidéki dunántúli megyékben ugyan sok helyen, de úgy tűnik, hogy sokkal kisebb egyedszámú csapatok számlálhatóak csak. Sőt, ha kicsit kitekintünk az országhatáron túlra is, akkor azt láthatjuk, hogy Szerbiában bizonyos településeken 300-400 egyed is összeverődik. Egy 2010-es számlálás tartja ezidáig a rekordot, több mint 710 erdei fülesbagollyal egyetlen kisváros főterének fáin.

Veszprém és Zala megyében szórványos adatok ismertek ezidáig 5-10 fős telelő állományokról (pl. Felsőrajk, Gelse, Söjtör), és igazán nagy csapatokról nincs is tudomásunk. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai folyamatosan keresik az újabb telelő helyeket több természetvédő civil szervezettel karöltve. Ugyanakkor az is tudható, hogy lakossági bejelentések alapján lehet ezen a téren jelentős eredményeket elérni, hiszen egy-egy település sok ezer örökzöld fáját mind átvizsgálni szinte lehetetlen, de a baglyok által kiválasztott porta lakói bizonyosan tudnak időszakos albérlőik jelenlétéről.

E madarak nagyon hasznosak! Egy-egy madár naponta átlagosan 2-3 egeret, cickányt vagy pockot zsákmányol. Egy 3-4 fiókát nevelő bagolypár napi fogyasztása pedig több tucat is lehet. Így e madarak ingyen és bérmentve, káros mérgek bevetése nélkül ritkítják a mezőgazdasági kártevőket.

Kérjük, nézzen körül a háza körül, a település parkjában, iskolába vagy munkába jövet-menet, és amennyiben nappalozó erdei fülesbaglyokat talál, értesítse a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait!

8229 Csopak, Kossuth u. 16.
Somogy megye: Kenéz István 30/457 9918
Veszprém megye: Dr. Nagy Lajos 30/491 0080
Zala megye: Dr. Klein Ákos 30/457 9550