Somló-hegy: Szent Margit-kápolna
A hegyen lévő három kápolna közül a legnagyobb a Szent Margit-kápolna. Valószínűleg a vásárhelyi apácák építtették a XV. században, gótikus stílusban, majd a XVIII. században barokk stílusban átépítették.

Szürkemarhák a Belső-tó partján Tihanyban
Génmegőrzés, területkezelés és bemutatás céljából újra szürkemarhák legelnek a tihanyi Belső-tó partján 2002-óta.

Tihany: Forrás-barlang
Az apátsági templom bejáratával szemben található a mesterségesen kiépített, vasráccsal lezárt, lépcsővel megközelíthető fokozottan védett barlang, amely a félsziget eddig ismert legnagyobb méretű természetes ürege. Két kis teremből áll, természetvédelmi megfontolásból a bejárata állandóan zárt, a látogatók a vasrácson át, kívülről tekinthetik meg az automatikus működésű világítás segítségével. A 8 m hosszú, 5 m széles, 3 m magas, többszörösen bolygatott, több helyen vésett falú barlang mennyezete kupolaszerű, formakicse főbb vonásaiban a hévizes oldás tágító, üregformáló jellegeire utal: kisméretű kürtők, falba mélyedő gömbüstök ismerhetők fel. Ablakként működik az egyik mesterségesen kitágított, felszakított kürtő. A barlang az aljzatát felépítő kb. 100 m átmérőjű ovális hévforrás (gejzirit) domb délkeleti oldalában nyílik. Ez a kőzet kovás-meszes édesvízi eredetű gejzírit, hévizes forrás kiválása, annak üledékéből keletkezett. Kőzetszerkezete finoman, gyakran hullámosan rétegzett, vagy kaotikusan zavart. Sárga viaszopál konkréciók - kovadúsulások - tagolják a szálkőzetet. A barlang legfőbb természeti értéke, hogy kiválóan illusztrálja az utóvulkáni tevékenység nyomán megindult hévizes folyamatokat, azok nyomán kialakult kőzeteket, lehetőséget teremt a látogatóknak a hévizek oldotta járatok, üregek, a hévizes működés nyomán keletkezett földtani képződmények megismerésére. További 21 hasonló genetikájú barlangot ismertet a szpeleológiai irodalom a Tihanyi-félszigeten, de csak ez az egy van az idegenforgalom számára kiépítve.