Lisztes kankalin (Primula farinosa L.)
A kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó, 3-25 cm magas, tőlevélrózsás, évelő fokozottan védett növény. Levelei 1-10 cm hosszúak, 0,3-2 cm szélesek, visszás-lándzsásak vagy elliptikusak, fiatalon begöngyölt szélűek, a fonákon - főleg fiatalon – „lisztesek”, a színoldalon zöldek. Gyakran a csésze és a virágkocsány is lisztes bevonatú. Az április és július között megjelenő, 8-16 mm átmérőjű virágok sokvirágú ernyőben nyílnak, színük a ciklámen lilától a vörösesliláig változik, de előfordulnak fehér virágú példányai is. A párta öttagú, cimpái kicsípettek, torka sárga. A csészelevelek zöldek, 3-6 mm hosszúak. Termése 5-9 mm hosszú tok. Mészkedvelő, tőzegjelző, nálunk hidegkedvelő reliktum faj. Üde és kiszáradó láprétek növénye. Hazánkban már csak két biztos előfordulási helye ismert, mindkettő a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, így méltán lett a nemzeti park címernövénye. Rendkívül veszélyeztetett!

Magas borsó (Pisum elatius STEV.)
A pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó védett Dél-európai eredetű, egyéves növény. A levelek kacsban végződők, rendszerint 4 levélkéjűek. A virágzati kocsány sokkal hosszabb, mint a pálha, mely nagyobb a levéllemeznél. A virágzat 1-3 virágú, a vitorla rendszerint lilás vagy vöröses, az evezők feketés-bíborszínűek. A bibe csatornás, a csúcsa alatt szőrös. A magvak gömbösek, szemcsések.

Magyar pikkelypáfrány (Ceterach javorkaeanum (VIDA) SOÓ)
A fodorkafélék (Aspleniaceae) családjába tartozó védett növényfajunk. Levelei szárnyasan szeldeltek, a fonákukon lévő szoruszokat pelyvaszőrök fedik. A levél fonákján a főér sötét színű. Melegkedvelő, szárazságtűrő faj. Száraz időben levelei fonákjukkal kifelé, csőszerűen összegöngyölődnek, ezzel is csökkentve a párolgási felületet. A spóratartókban a spórák május és július között érnek meg. Főleg bazalt- és mészkőfelszíneken, sziklarepedésekben, sziklagyepekben él, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban a Szent-György-hegyen található jelentősebb állománya.

Májvirág (Hepatica nobilis)
A boglárkaféléknek /Ranunculaceae/ családjába tartozó védett növényfajunk. Kék, ritkábban rózsaszínü v. fehér virága levéltelen nyélen, még lombfejlődés előtt március - áprilisban virágzik. Virága alatt a háromlevelű gallér csaknem a kehely helyén van, azért tévesen kehelynek is vélhető, de igazi kehelylevele kék és sziromnak gondolható. Levele hosszúnyelű, háromkaréjú, kitelelő. Virága a lombfakadást kora tavasszal lombos erdőkben megelőzi. Régente a levele herba hepaticae nobilis néven májfájásra orvosság volt. Üde tölgyes és bükkös erdőkben él, főleg a Dunántúlon.