Sasszinkron Zalában

A monitoringprogram célja a hazánkban telelő ragadozómadár-állomány megfigyelése és számbavétele.

A verőfényes időjárás is okozta, hogy a vártnál kevesebb ragadozó madarat sikerült a péntektől vasárnapig tartó 19. Országos Sasszinkron alatt megfigyelni - számolt be hétvégi tapasztalatairól a Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, Lelkes András.

Rendszerint január közepére hirdetett monitoringprogram célja a hazánkban telelő ragadozómadár állomány megfigyelése és számbavétele. Az akcióban elsősorban a nemzeti parkok munkatársai és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjai, de további civil szervezetek aktivistái, illetve más önkéntesek is részt vesznek. A monitoringprogram során négyzetrácsszerűen felosztják egymás között az ország területét, így próbálnak teljes képet adni a hazánkban telelő ragadozó madarakról.

Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően ezúttal is Lelkes Andráshoz, a Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársához csatlakozunk, akinek ezúttal a Principális-völgy, az ottani tőzegbányatavak környékének szemügyre vétele jutott. Utunk első állomása mégis Nova volt, annak közelében korábban ugyanis láttak már rétisast. A természetvédelmi őr az egyik legaktívabb s egyben legtapasztaltabb résztvevője a Sasszinkron akcióknak, távcsöve segítségével több száz méterről képes meghatározni a látókörébe került madarat.

- Az idei év egyik keserű tapasztalata, hogy bár ragyogó napsütés van, amit ideálisnak is gondolhatnánk, de épp ez akadályozza a munkát - magyarázta. - A tűző nappal szemben esélye nincs az embernek, hogy bármit észrevegyen. A január elejére jellemző enyhe időjárás miatt pedig még nem koncentrálódtak nagyobb vízfelületek környékére a sasok, ez is nehezíti a számlálásukat.

Nováról a Pölöske és Zalaszentmihály környékén található tavak felé vesszük utunkat, itt is hasonlóak a tapasztalatok. Ragadozó madár persze akad, egerészölyvekből tucatnyi is, de egy vörös vércse is bekerül a regiszterbe.

- Hazánkban az egerészölyv a leggyakoribb, azokból annyi van, hogy megszámlálni sem lehet őket - magyarázza tovább a természetvédelmi szakember. - Amikor utazunk valahova, s az út menti fákon, a vadkerítések oszlopain, a szántóföldek vagy rétek környékén ragadozó madarat látunk, azok szinte kivétel nélkül egerészölyvek.

Pötréténél récék, vadludak sokasága bukkan a szemünk elé, valamint néhány holló. Utóbbiak már nászrepülnek, amit Lelkes András azzal magyaráz, hogy a legkorábban költő madárfajról van szó. Sasok viszont itt sincsenek.

- A kollégák viszont, akik az általunk ismert fészkelőhelyeket keresik fel, jó hírrel szolgáltak - jegyezte meg, miután letette a telefont. - A Mura térségéből éppen most jelezték, hogy ott vannak a madaraink, s úgy tudom, a Kis-Balatonnál is láttak néhány példányt.

19. Országos Sasszinkron
ZAOL
Írta és fotó: Gyuricza Ferenc

Eredeti cikk elérhető: ITT.

Scroll to top