Az ébredező természet első képviselői a Kis-Balatonon

Késő februárban és kora márciusban már észlelhetjük a természet ébredezését, mind a növény, mind az állatvilág kapcsán.

A fásszárúak közül a fűzfélék családjába (Salicaceae) tartozó cserjék barka virágzata kezd feltünedezni, jelezve, hogy közeledik a tavasz, a természet újjászületése. A Kis-Balaton területén az egyik legjellemzőbb fűzféle a hamvas fűz, vagy más néven rekettyefűz (Salix cinerea), amely kifejezetten a nádasok, láperdők, láprétek, fűzlápok egyik állományalkotó faja. Ebben a kora tavaszi időszakban, amikor a legtöbb fás szárú még rügyfakadás előtt áll, üde színfoltot jelentenek a fűzfélék fehér és sárga színezetű barkavirágzatai. Azonban nemcsak nekünk, embereknek kedvez a jelenléte, hanem rovarmegporzású növény lévén a korán előbújó rovaroknak kiváló táplálékul szolgál. Ilyen rovarok például a poszméhek is, amikről a továbbiakban lesz szó.

A rovarok közül az egyik legkorábban a poszméhek nemzetség (Bombini) képviselőinek felbukkanását észlelhetjük: alacsonyan a talajfelszín felett már kora tavasszal hangosan repkedve hívják fel magukra a figyelmet. A poszméhek könnyedén felismerhetőek viszonylag nagy, zömök, színes (leggyakrabban fekete, fehér, sárga, vörös) szalagos bundás testükről, és hangos zümmögésükről. A hártyásszárnyú rovarok rendjébe (Hymenoptera), a fullánkos hártyásszárnyúak alrendjébe (Aculeata) és a valódi méhfélék (Apidae) családjába tartoznak, fullánkjuk ellenére azonban ártalmatlan, békés jószágok. Magyarországon jelenleg 34 poszméhfajt tartunk nyilván, határozásuk viszont nem könnyű feladat.

Ilyenkor, március elején az áttelelt, megtermékenyített nőstényeket, az anyákat láthatjuk, akik téli szállásukból, földi üregekből, fák kérge vagy a mohapárnák alól ébredve kutatnak táplálék és jövendő utódaik számára élettér után. A hosszú ínséges téli időszak után az anyáknak fontos, hogy hamar táplálkozni kezdjenek, ehhez pedig az kell, hogy virágzó növényeket találjanak. Jó szolgálatot tesznek az ilyenkor virágzó fűzfélék, valamint több korai virágzású lágyszárú növényfaj is. Saját kertünkben is észlelhetjük a poszméheket, valamint segíthetjük is őket, ha kertünkbe korán virágzó növényeket ültetünk, közben pedig megfigyelhetjük ezeket a kedves kis bundás jószágokat.

Sajnos a beporzó rovarok faj- és egyedszáma az utóbbi évtizedekben drasztikusan lecsökkent, a klímaváltozás, az emberi behatások következtében ugyanis megváltozott a beporzók szempontjából létfontosságú fészkelőhelyek, virágos területek kiterjedése, eloszlása. Világ-, európai és hazai szinten is igyekeznek egyre jobban felhívni a figyelmet a beporzók jelentőségére, az emberiségre gyakorolt hatásukra, így például az utóbbi években egy magyar kezdeményezésnek köszönhetően, már külön napot is szentelnek a beporzóknak, amely nap minden évben március 10.

A Kis-Balaton Látogatóközpont kiállító részében is az egyik szekció a beporzókra helyezte a hangsúlyt, ahol sok érdekes információt nyerhetünk a beporzó élőlényekről, valamint arról a folyamatról, hogy az ember és a beporzók milyen összefüggésben állnak egymással és milyen fontos a beporzók jelenléte például az élelmezés szempontjából.

Szöveg:

Miklós Marianna
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Kis-Balaton - Nagyberek Tájegység

Fotók: Miklós Marianna (poszméh faj; fűzféle - barkavirágzat)

Forrás:

https://mttmuzeum.blog.hu/2014/01/01/a_2014-es_ev_rovara_a_foldi_poszmeh

https://www.rovartani.hu/ev-rovara/2014-2/a-poszmehek-biogeografiaja/

https://www.rovartani.hu/ev-rovara/2014-2/a-mehek-fejlodese-i-bombus-terrestris/

Ugrás a tetejére