Tengerparti kirándulás a Kőkatlan tanösvényen

  • Felavatják a Kőkatlan-tanösvényt
  • A QR-kód leolvasásával internetes háttérfelületre jutunk - bőséges tartalommal.
  • Vezetett túrán fedezték fel az új tanösvényt.

Geotúrával avatták fel a Kőkatlan virtuális tanösvényt, amelyet a település, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) Bakony–Balaton Geopark Csoport és a Bakonyalja Barátai Egyesület (BAB) összefogásával hoztak létre.

A hőség ellenére közel százan jöttek el a vezetett túrára, és csoportokban járták be az új tanösvényt.

– A közösségi együttműködés szép példája ez a tanösvény. A BAB Egyesület megkereste a kialakításhoz szükséges pénzforrást, festette a turistajelzéseket, az önkormányzat vállalta a táblák felállítását, igazgatóságunk a QR-kódos tartalmat fejlesztette, de a legfontosabb, hogy januárban több mint hatvan önkéntes vett részt a kőkatlan kitisztításának munkájában –mondta Petróczi Imre, a BfNPI igazgatóhelyettese.

– Ez a Bakony nyugati vége, a Rendeki hegy önmagában is egy geológiai érdekesség. Itt, a falu határában pedig ez a több száz éves kőfejtő feltárja azokat az izgalmas kőzeteket, földtani eseményeket és ősmaradványokat, amelyek ugyan máshol is előfordulnak a Bakonyban, de itt, ebben a kőbányában kis helyen, látványosan bemutathatók – mondta el Futó János geológus.

A kőkatlan égbe nyúló hatalmas kőfalai valóban különlegesek, és ezért sokat tett a falu lelkes közössége is.

– Nagyon örültünk ennek a lehetőségnek, mert mi ugyan eddig is tudtuk, hogy gyönyörű és érdekes helyen élünk, de mostantól mások is értesülhetnek erről. Amióta felhagytak itt a kőfejtéssel, kirándulni járnak ide a helyi családok, mindenki a szívén viseli a sorsát. Januárban bokrokat vágtunk ki, ahol fontos volt, hogy látszódjanak a kőfelületek ott bozótot irtottunk, szemetet szedtünk. Egy jó fél napot dolgozott itt több mint 60 ember, aztán egy finom estebédet ettünk a művelődési házban, majd előadásokat hallgattunk a térség geológiájáról – mesélte Molnár Ildikó művelődésszervező, a csabrendeki képviselő-testület tagja.

A tanösvény a falu közepén egy indítótáblával kezdődik, így könnyű rátalálni, és erről már lehet tájékozódni a következő látnivalókról. Az utat kis térképvázlat mutatja, és elhelyeztek itt néhány figyelemfelkeltő képet is. A tanösvény körülbelül egy kilométer hosszan a falun keresztül halad, menet közben a kőépítészet hagyományait lehet megcsodálni. Csabrendek területe a késő bronzkortól lakott, kultúrtörténeti emlékeit szokatlan módon ismerhetjük meg. A tanösvény megállóit faoszlopok jelzik, ezeken QR-kódokat helyeztek el. Mobileszközzel a kódokat olvasva internetes háttérfelületre jutunk, ahol bőséges információt találunk a helyszínről, ahol járunk, a látnivalókról, melyeket érdemes közelebbről is megszemlélni.

A tanösvény kialakításának ötletét másfél esztendeje a Bakonyalja Barátai Egyesület (BAB) vetette fel hagyományos geotúra-vezetői képzésük kiegészítéseként.

– Csabrendek még számunkra sem volt annyira ismert, kevesebb figyelem jut ide, elsősorban a szomszédos Sümeg miatt. A Rendeki-hegy másik fele már most is nagyon népszerű, viszont itt még van lehetőség a fejlesztésre. Tudtuk, hogy a faluhoz nagyon közel van egy kőbánya, amely nagyon jó adottságú, tehát itt minden megvan, amiről egy tanösvény szólhat. Újszerű megoldáson gondolkodtunk, így jött a QR-kódos ötlet. Ennek több előnye is van. Egyrészt újdonság, előre mutató dolog, másrészt nem kell drága táblákat gyártatni, harmadrészt az információ cserélhető, bővíthető, nem kell kőbe vésni évtizedekre, mint, ahogy egy táblán kéne. Fontos szempont volt, hogy ha QR-kódos a tanösvény, akkor legyen itt térerő is – mondta el Czibula György, a BAB egyesület elnöke.

A tanösvény a falu határába, a régi kőfejtőbe vezet, melynek falai 25-30 méter magasak. A község 1700-as években épült templomának vastag falaihoz is innen termelhették ki a követ. Az itteni kőfejtés végét a téglából való építkezés elterjedése jelenthette.

– A kőfejtő anyaga eocén korú, 45-50 millió éves mészkő. A Rendeki-hegy akkor szigetként emelkedhetett ki a tengerekből, partvidéke a tengerek szintjének változásával változhatott. Helyenként a kőfal megőrizte a sziklás tengerpart képét, ahol a kőtörmeléket a hullámverés kavicsokká, kerek kövekké gömbölyítette, melyek később mésziszapba cementálódtak. A fal egyes részein jól látszik, hogy melyik volt a szárazföldi rész és hol kezdődött a víz, mert ott a kavicsos üledék kirajzolódik –tette hozzá Futó János.

A tanösvény és a tavaly őszi geotúra-vezetői képzés is az agrárminisztérium Zöld forrás alapjából valósult meg. A fejlesztés összecseng a geopark szellemiségével, mely szerint a túllátogatott helyszínekről a kevésbé ismert helyek felé kell terelni a túrázókat, de jól illik a település terveihez is.

– Amikor a választások után felállt az új képviselő-testület, az egyik első célként fogalmaztuk meg, hogy javítsunk a település idegenforgalmán. Szeretnénk megmutatni a nevezetességeinket, amelyekből még van bőven a falun belül is, szép régi épületek, kúriák. Amit lehetett, az önkormányzat és a lakosság is megtett az ügy érdekében, az első szóra sokan eljöttek és segítettek a terület megtisztításában. Szeretnénk, ha sokkal többen megismernék a falut, mert a turizmus fellendülése segíthetne a helyi gazdaságnak. Lehetne szálláshelyeket kialakítani, éttermet, büfét nyitni – mondta el Molnár László polgármester.

A kőfejtő szélén felkapaszkodva a keskeny hegygerincen szép kilátópontra jut az ember. A Kisalföld felé látszik innen a Somló, a Ság-hegy, és tiszta időben a Kőszegi-hegység mögött a Schneeberg kétezer méteres csúcsát is látni.

Szöveg és fotók: Sági Ági | Napló

Az eredeti cikk elérhető IDE kattintva.

Scroll to top