Visszaélés-bejelentés

Általános tájékoztatás a visszaélések bejelentéséről

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (székhelye: 8229 Csopak, Kossuth u. 16., a továbbiakban: Igazgatóság) a belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, valamint a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Törvény) szerinti visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan az alábbi tájékoztatást adja.

Visszaélés-bejelentési rendszerek

A 2023. július 24. napjától hatályos Törvény a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására kötelezett foglalkoztatók alapján az alábbi visszaélés-bejelentési rendszerekről rendelkezik:

1. A legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztató, magánszektorban működő jogalanyok által létrehozott belső visszaélés-bejelentési rendszer;

2. belső visszaélés-bejelentési rendszer az állami és önkormányzati szerveknél;

3. a Törvény 32. § (1) bekezdésében, valamint az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására köteles kormányzati szervek kijelöléséről szóló 225/2023. (VI.8.) Korm. rendelet 1. §-ában felsorolt állami szervek által létrehozott elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer.

ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁS A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

belső visszaélés-bejelentési rendszerének

működéséről, a bejelentéssel kapcsolatos eljárási és adatkezelési szabályokról

I. Cél

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság elkötelezett a jogszerű, integritás alapú, átlátható, etikus működés iránt. Az Igazgatóság ezen célkitűzések, értékek és elvek alapján – a Törvény rendelkezéseivel összhangban – 2023. július 24. napjától belső visszaélés-bejelentési rendszert működtet.

Az Igazgatóság belső visszaélés-bejelentési rendszerének működtetője az Igazgatóság integritás tanácsadója.

Kérjük, ha szervezetünk működésével kapcsolatosan bármilyen visszaélésre utaló eseményt észlel, tegyen bejelentést az alábbiakban részletezett módon, hogy az ügyet kivizsgálhassuk és biztosíthassuk a megbízható működést!

Igazgatóságunknál visszaélés-bejelentés megtételére elsősorban az online visszaélés-bejelentési rendszer (Whisly) bejelentési felületét (https://bfnpi.whisly.io) ajánljuk.

II. Bejelentés tárgya

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

III. Bejelentésre jogosultak

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet:

a) az Igazgatóság által bármilyen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban jelenleg vagy korábban foglalkoztatott, továbbá, akivel e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött az Igazgatóságnál (pl. kormánytisztviselő, munkavállaló),

b) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha az Igazgatósággal szerződéses kapcsolatban áll,

c) az Igazgatósággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,

d) az Igazgatóságnál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,

e) az Igazgatósággal a fentiek szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, vagy a jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata az Igazgatósággal korábban megszűnt.

IV. A bejelentők védelme

Az Igazgatóság számára a Bejelentő védelme kiemelten fontos, ezért biztosítja, hogy jogszerű bejelentés esetén semmiféle megtorlás vagy hátrányos megkülönböztetés ne érje, illetve, hogy jogszerű bejelentését a titokvédelmi szabályok megsértéséért való felelősségre vonás nélkül tehesse meg (bejelentő védelmi intézkedések). Ezen intézkedések azonban a Törvényben rögzített feltételekhez kötöttek.

Felhívjuk a bejelentők figyelmét, hogy a rosszhiszemű bejelentés polgári jogi, büntetőjogi és munkajogi jogkövetkezményekkel is járhat. A nyilvánvalóan rosszhiszeműen tett bejelentés (valótlan adat vagy információ) esetén mind a bejelentés tartalma, mind a Bejelentő adatai továbbításra kerülhetnek a hatáskörrel rendelkező hatóságok (harmadik személy) részére, amennyiben

- a bejelentés kapcsán bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, vagy

- a Bejelentő a bejelentéssel másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott.

A jóhiszeműen tett, de az eljárás során megalapozatlannak bizonyuló bejelentések esetén a vizsgálat harmadik személyek értesítése nélkül kerül lezárásra.

Jogellenesnek minősül, ezért tilos minden, a Bejelentő számára olyan hátrányos – a foglalkoztatására irányuló vagy szerződéses jogviszonyát érintő – intézkedés, amire a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor (megtorlás) akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

V. Bejelentés módja

Az Igazgatóságnál a bejelentéseket írásban vagy szóban lehet megtenni az alábbiak szerint.

A bejelentő személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat a bejelentő megadja – az integritás tanácsadó a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezeli.

Az írásbeli bejelentés megtételére az alábbi lehetőségek közül választhat a Bejelentő:

a) az online visszaélés-bejelentési rendszer (Whisly) bejelentési felületén, a https://bfnpi.whisly.io linken keresztül – amely irányított kérdések segítségével, egyszerűen és gyorsan teszi lehetővé a bejelentések megtételét, ezért ez az ajánlott bejelentési csatorna

b) papír alapon zárt borítékban, „integritás tanácsadó részére sajátkezű felbontásra” megjelöléssel postai úton vagy az integritás tanácsadónak történő átadással a 8229 Csopak, Kossuth u. 16. címre eljuttatva.

A b) pont szerinti címre érkezett küldeményeket felbontás nélkül kell továbbítani az integritás tanácsadó részére.

Szóbeli bejelentés az integritás tanácsadóval előzetesen egyeztetett időpontban, személyesen tehető, amelyhez az integritás tanácsadó elérhetőségein, telefonon a következő telefonszámon kérhető időpont: +36 87 555 295. A személyesen megjelenő bejelentőt az integritás tanácsadó az előre egyeztetett időpontban, irodahelyiségben fogadja, ahol ismerteti a rosszhiszemű bejelentés következményeit, valamint a bejelentés kivizsgálásával kapcsolatos eljárási szabályokat. Szóbeli bejelentés esetén az integritás tanácsadó tájékoztatja a Bejelentőt arról is, hogy a bejelentő személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik. A szóbeli bejelentés során elhangzottakról teljes és pontos jegyzőkönyv készül. Az integritás tanácsadó a szóbeli bejelentésről készült jegyzőkönyvet – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja. A személyes bejelentést az integritás tanácsadó rögzíti a Whisly online visszaélés-bejelentési rendszerben.

A Bejelentőnek lehetősége van személyazonosságának felfedése – így különösen neve és elérhetősége megadása – nélkül (anonim módon) bejelentést tenni, de felhívjuk a figyelmet, hogy a bejelentés ebben az esetben - a Törvényben foglaltakra is figyelemmel - érdemi vizsgálat nélkül elutasítható.

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül visszaigazolást kell küldeni a bejelentés megtételéről a bejelentő számára. Ennek keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani az eljárási és adatkezelési szabályokról.

VI. Adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatás

A bejelentő személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadta - az Igazgatóság a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezeli és biztosítja a bejelentő személyes adatai kezelésére vonatkozó jogszabályi előírások betartását a mindenkor hatályos adatkezelési szabályzat előírásainak megfelelően.

A személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerheti meg.

A bejelentést kivizsgáló személy a vizsgálatot lezáró döntés meghozataláig a bejelentés tartalmára és a bejelentéssel érintett személyekre vonatkozó információkat az Igazgatóság más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatja meg, azokat köteles titokban tartani.

Az Igazgatóság a bejelentési rendszer keretei között a bejelentőnek és annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, vagy aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatait kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezeli. A bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül az Igazgatóság haladéktalanul törli a fenti követelményeknek nem megfelelő személyes adatokat. A bejelentési rendszer keretei között kezelt személyes adatok kezelésére – így különösen azok továbbíthatóságára – a Törvény rendelkezései irányadók.

Az adatkezelésre vonatkozó részletes szabályokat az Igazgatóság visszaélés-bejelentési rendszer működtetésére vonatkozó adatkezelési tájékoztatója tartalmazza.

VII. Kivizsgálás

A bejelentésben érintett személyt az Igazgatóság a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatja a rá vonatkozó bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról.

A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha

a) a bejelentő azonosíthatatlan,

b) a bejelentést nem a Törvény 20. § (2) és (3) bekezdése szerint erre jogosult személy tette meg,

c) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés,

d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban,

e) tartalmi szempontok alapján egyértelműen megállapítható, hogy mellőzhető a bejelentés vizsgálata.

A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélések orvoslására.

Az Igazgatóság a tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítja, hogy a bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját - akár jogi képviselője útján is - kifejthesse és bizonyítékokkal támassza alá.

A bejelentés kivizsgálása során a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.

A körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell történnie a bejelentésben foglaltak kivizsgálásának. A bejelentés kivizsgálására legfeljebb annak beérkezésétől számított 30 nap áll rendelkezésre, amely határidőtől csak különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet eltérni. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól kell tájékoztatni. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

VIII. Intézkedés

Miután a bejelentést az Igazgatóság kivizsgálta, a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, valamint a megtett vagy tervezett intézkedésekről tájékoztatja. Mellőzhető a bejelentő írásbeli tájékoztatása, ha az eljárás során megállapítható, hogy a bejelentő neve vagy címe hiányos, vagy azok nem tekinthetők valósnak, továbbá ha az Igazgatóság a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről szóban tájékoztatta a bejelentőt, aki a tájékoztatást tudomásul vette.

Ha a bejelentésben foglalt magatartás miatt a vizsgálat alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor az Igazgatóság intézkedik a feljelentés megtételéről.

Ha a bejelentésben foglalt magatartás a vizsgálat alapján nem bűncselekmény, de sérti az Igazgatóság belső szabályzatait vagy a kormányzati szolgálati jogviszonyra/munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, úgy az Igazgatóság, mint munkáltató az érintett foglalkoztatottal szemben munkáltatói intézkedést alkalmazhat.

Ha a vizsgálat a bejelentés megalapozatlanságát állapítja meg, vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, az eljárást az Igazgatóság lezárja.


ELKÜLÖNÍTETT VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZER

A Törvény 32. § (1) bekezdése alapján elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre

a) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,

b) a Gazdasági Versenyhivatal,

c) az Integritás Hatóság,

d) a Közbeszerzési Hatóság,

e) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,

f) a Magyar Nemzeti Bank,

g) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

h) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

i) az Országos Atomenergia Hivatal és

j) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.

Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására köteles kormányzati szervek kijelöléséről szóló 225/2023. (VI. 8.) Korm. rendelet 1. §-a, valamint a végső előterjesztői indokolás rendelkezései alapján, a Törvény szerint elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert köteles létrehozni:

a) Budapest Főváros Kormányhivatala a termékbiztonsági, műszaki engedélyezési feladatokkal összefüggő jogsértések, továbbá a fogyasztóvédelemmel összefüggő jogsértések,

b) az egészségügyi államigazgatási szerv központi szerve az egészségügyi államigazgatási feladatokkal összefüggő jogsértések,

c) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az élelmiszer-egészségüggyel, állategészségüggyel összefüggő jogsértések,

d) a gyógyszerészeti államigazgatási szerv központi szerve a gyógyszerekkel, gyógyszer-engedélyezéssel, termékbiztonsággal összefüggő jogsértések,

e) az országos hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodással összefüggő jogsértések,

f) a Magyar Államkincstár az uniós és hazai támogatásokkal összefüggő jogsértések,

g) az országos környezetvédelmi hatóság a környezetvédelemmel összefüggő jogsértések,

h) a közlekedésért felelős miniszter a hajózással, a közúti közlekedéssel, a légiközlekedéssel, a vasúti közlekedéssel összefüggő jogsértések,

i) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az uniós és hazai támogatásokkal összefüggő jogsértések, a költségvetési csalásokat érintő események,

j) az Országos Rendőr-főkapitányság a fegyverek, pirotechnikai eszközök engedélyezésével összefüggő jogsértések, az uniós és hazai támogatásokkal összefüggő jogsértések, a költségvetési csalásokat érintő események,

k) az országos természetvédelmi hatóság a természetvédelemmel összefüggő jogsértések fogadása érdekében.

Törvény 33. § (1) bekezdés alapján, az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe bejelentést bárki tehet.

A Törvény 39. § alapján, visszaélés bejelentést az alapvető jogok biztosa által működtetett közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni. További információ: https://www.ajbh.hu/kozerdeku-bejelentes-benyujtasa

Csopak, 2023.09. 21.

______________________________________

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

Képv.: Bende Zsolt igazgató



A tájékoztató letölthető ezen az oldalon a Letöltések címszó alatt.

Ugrás a tetejére