Bakonyi Csillagoségbolt-park

Fényszennyezés/Csillagoségbolt-park

A beépített területek növekedésével a helytelen éjszakai mesterséges világítás okozta káros hatások világszerte egyre nagyobb problémákat okoznak. A városias településeken, szinte már nem is találkozhatunk az éjszakai égbolt látványának lenyűgöző élményével. A csillagos égbolt az emberiség kulturális örökségének része, ezért a természetes éjszakai tájkép részét képező látványát meg kell óvnunk a jövő nemzedékei számára. A helytelenül telepített és használt mesterséges fényforrások által okozott fényszennyezés, az élővilágra (pl. madarakra, denevérekre) – sőt, a legújabb kutatások alapján az ökoszisztéma egészére – jelent komoly veszélyt. A világvárosok lakói mára már teljesen elvesztették a Tejút vagy akár csak a csillagképek látványát is, holott évezredek óta ösztönösen vonzódunk az égitestek – mint természeti, kulturális vagy tudományos érték – megpillantásához.

A fényszennyezés meglehetősen komplex kérdéskör: a csillagok nyújtotta vizuális élmény mellet, az energiagazdálkodást, az emberi egészségre gyakorolt hatást, az élővilág megóvását is magában foglalja. Megfelelő területfejlesztéssel viszont gazdasági növekedést lehet elérni, ugyanis – a kedvezőtlen tendencia ellensúlyozásaként – felmenőben van a városokból kifejezetten a természetet és a csillagok látványát kereső turisták érdeklődése. A fényszennyezés környezetkárosító hatásával számos helyen találkozhatunk, ami gazdasági oldalról nézve látványosan a fölösleges energiapazarlásban mutatkozik meg. Szélsőséges példái ennek a metropoliszok felhőkarcolói, a stadionok, bevásárlóközpontok, autópályák kivilágítása; de mára már a kisebb településeken is zavaró a jelenség. Szakszerűen kifejlesztésre került, úgynevezett fenntartható közvilágítással hosszú távon költséget lehet megtakarítani, viszonylagosan gyors megtérülési idővel számolva. Az alapelvek az időbeli szabályozásban, célzott térbeli irányultságban és – az emberre és az élővilágra kedvezőtlen hatású kék színekkel ellentétben – a meleg színű fényforrások használatában nyilvánulnak meg. Ez röviden kifejtve annyit jelent, hogy csak akkor és ott világítsunk, ahol az feltétlenül szükséges, szem előtt tartva a társadalom biztonságának zavartalan működését.

A Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség (International Dark-Sky Association (1)) 2001-ben indította el csillagoségbolt-park programját. A kezdeményezés keretében világszerte csillagoségbolt-parkok létesültek és létesülnek olyan térségekben, ahol elenyésző az éjszakai mesterséges világítás okozta fényszennyezés. Az első csillagoségbolt-park kijelölésére 2007-ben került sor. Magyarországon már 2005-ben megfogalmazódott szándék csillagoségbolt-park helyszín jelölésére, amelynek előkészítése érdekében 2006-ban történtek meg az első lépések.

A szakmai feltételrendszer legfontosabb alapjai: hogy, a helyszínnek mérési eredményekkel igazolt „kiváló minőségű éjszakai égbolttal” kell rendelkeznie. Követelmény tehát, a példamutató égboltbarát világítási gyakorlat. A csillagoségbolt-parkoknak szerepet kell vállalniuk az ismeretterjesztésben is: a sötét égbolthoz kapcsolódó programokat, szükséges tartaniuk, ezért területüknek vagy egy részének éjszaka is látogathatónak kell lennie.

Hazai csillagoségbolt-park címet Európában elsőként a Zselici Tájvédelmi Körzet kapott nemzetközi 2009-ben, majd két évvel később létrejött a Hortobágyi Csillagoségbolt-park, 2017-ben pedig a Bükki Nemzeti Park területe nyerte el e rangos nemzetközi elismerést.

A Bakonyi Csillagoségbolt-park

A Bakony területi adottságaiból kifolyólag, nemzetközi mércével mérve is kiváló minőségű csillagos égbolttal rendelkezik. A digitális modellezés azt mutatja, hogy a közel 4000 km2-en elterülő hegyvidékből a legsötétebb rész, az összterület mindössze két százalékát kitevő Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy – esztétikai oldalól nézve – sokkal szebb, sötétebb égi hátterű csillagos eget lehet innen megfigyelni, mivel a nagyvárosok fényszennyezésétől távol esik. Erre az adottságra azonban vigyáznunk kell, mivel a tendencia világviszonylatban romlik: 2023-ban a Föld lakosságának 83%-a élt fényszennyezett ég alatt.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, hosszútávú természetvédelmi célja tehát, a bakonyi csillagos égbolt védelme. Ennek érdekében alapította meg 2010-ben a Pannon Csillagdát, ami az évi több tízezer látogatóval a hazai csillagászati élményszerzés egyik időjárás és napszak független látogatóközpontja. A kiváló adottságokkal rendelkező területre a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, Sárneczky Krisztián is felhívta a figyelmet, amikor az általa 2006-ban felfedezett egyik kisbolygót Bakonybélről nevezte el. A 160001 Bakonybel (2006 GU31) nevű kisbolygó, névadás indoklásaként a NASA adatbázisában az alábbi olvasható: „Bakonybél ősi települése (alapítva 1018-ban) a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet szívében található. Kiváló minőségű éjszakai égboltja miatt, itt kerül kialakításra a Pannon Csillagda Látogatóközpont és csillagoségbolt-park.”

2024-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, és Bakonybél önkormányzata együttműködési megállapodást kötött a Bakonyi Csillagoségbolt-park létrehozása érdekében. A település vállalta, hogy a közvilágítás korszerűsítése során törekedni fog a fényszennyezés csökkentésére, a lámpatestek üzemmódjának átalakítására.

A közvilágítás rekonstrukciójának a további fontos hozadéka, hogy az emberi egészségre is kifejti majd a kedvező hatását. Ugyanis az emberi szervezet az evolúció folyamán alkalmazkodott a nappalok és az éjszakák ciklikusváltozásához, és az éjszakai világítás a bioritmust zavarja. Emellett – főként a már említett kék fény – az alváshoz szükséges hormon, a melatonin termelését gátolja. A fényszennyezés egészségre káros vonatkozásai – depresszió, alvászavar, elhízás, cukorbetegség, szívbetegség, rák, Alzheimer-kór – a világítást szabályozva csökkenthetők. A káros élettani hatások az ökoszisztémákra is kiterjeszthetők, ugyanis a zavaró fények számos állatfaj viselkedését – étkezési, szaporodási, alvási és táplálékszerzési szokásait – befolyásolja kedvezőtlenül, ami néhol katasztrofális pusztulásokhoz is vezetett.

Gazdaságélénkítő folyamatként számolhatunk még a világszerte megélénkülő öko- és asztroturizmussal. „Vissza a természetbe!” – értékelhetjük napjainkban újra Jean-Jacques Rousseau francia filozófus örökbecsű gondolatait. Évről-évre egyre mind többen és többen próbálnak elszakadni a város élet stresszes, felgyorsult világától, megnyugvást, kikapcsolódást és élményeket keresve a természetben a csillagos ég alatt. A Science nevű tudományos folyóirat elemzése szerint az asztroturizmus az elmúlt öt évben 300 százalékkal növekedett, amely tendencia tovább folytatódik. A területen üzemelő vendéglátó egységeknek ez további lényeges potenciált jelenthet (2).

Az elkövetkező időszakban az igazgatóság folytatja a helyi érdekelt partnerekkel az együttműködések kialakítását, a pályázathoz szükséges mérések/felmérések elvégzését, annak érdekében, hogy a közel jövőben mihamarabb kihirdetésre kerüljön a Bakonyi Csillagoségbolt-park.

Írta és fényképezte: Ladányi Tamás (Pannon Egyetem KKDI) és Somlai Szilárd (BfNPI)

(1) A társaság neve 2023-tól DarkSky International.
(2) Ladányi Tamás: A Bakonyi Csillagoségbolt-park fejlesztésének előnyei, Bakonybéli Hírmondó, 2024. 12. szám, 8. oldal