A Balaton téli vízimadarai

  • A téli Balaton
  • Madármegfigyelés
  • A Balaton téli vízimadarai
  • Madármegfigyelés
  • A Balaton téli vízimadarai
  • Téli madármegfigyelés

Amikor megérkeznek a hűvösebb őszi napok, bezárnak a Balaton addig zsúfolt strandjai, a partok kiürülnek és a tó téli álmát alussza. Ilyenkor sem néptelenedik el teljesen a vízpart, még a leghidegebb napokon is találkozhatunk távcsövekkel felszerelkezett madármegfigyelőkkel, akiknek ez a gyakran zord időjárású időszak és a Balaton téli madárvilága különleges élményeket kínál. A nyári fürdések alkalmával a strandokon mindössze néhány fajt figyelhetünk meg, ilyenkor csak az ember jelenlétéhez legjobban alkalmazkodott madarak (pl. tőkés réce, bütykös hattyú, dankasirály, búbos vöcsök) tartózkodnak a tavon, míg az érzékenyebb, nyugalmat igénylő fajok a természetvédelmi területeken lévő berkekben, az ember által ritkán látogatott csendes vízfelületeken töltik mindennapjaikat. Ez a helyzet gyökeresen megváltozik a téli időszakban, amikor a Balaton nagyméretű, egybefüggő és jobban hullámzó vízfelülete még a nagyobb hidegek idején is nehezebben fagy be, ezért a nyaralók hazatértével ezen fajok is birtokba veszik az addig a fürdőzők által benépesített Balatont. A tó fontos állomás egyes vonuló madárfajok vándorlása során, illetve számos faj telelőterülete. Utóbbi jelentése, hogy egyes fajok a téli időszakban az északabbi, még fagyosabb területekről délebbre vonulnak és a mi télies klímánk már megfelelő számukra, hogy kivárják, míg a zord időjárás elmúltával visszatérhetnek költőterületeikre. A vonuló vízimadarak védelmében betöltött szerepét felismerve, a Balaton ún. Ramsari területté lett nyilvánítva, vagyis felvételt nyert a Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe. A listára olyan vizes élőhelyek kerülnek fel, melyek a Ramsari Egyezmény, hivatalos nevén az „Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről” elnevezésű megállapodás hatálya alá tartoznak. E sorok írásának idején hazánk 29 területtel képviselteti magát a listán, melyek összes területi kiterjedése 260 677 ha és ezen területek közös jellemzője, hogy rajtuk olyan vizes élőhelyek találhatóak meg, melyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a vonuló madárfajok, valamint azok élőhelyeinek megőrzésében. Emellett a Balaton egy önálló Natura 2000 terület is egyben, e kijelölés célja az Európai Unióban közösségi jelentőségű fajoknak és élőhelyeknek megőrzése, melyek közül szép számban fordulnak elő a Balaton területén, különösen a téli hónapokban. Látható tehát, hogy a turisztikai hasznosítás mellett igen jelentős a tó természetvédelmi értéke is. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a téli szezonban az előforduló madárfajok, valamint azok egyedszámainak vizsgálatára minden hónapban egy alkalommal szinkronszámlálásokat szervez. Ennek során a Balaton teljes partvonalának hosszát szakaszokra osztják, majd ezek mindegyikét végigjárja egy, a madarakat jól ismerő szakember és feljegyzi azt, hogy milyen vízimadár fajokat figyelt meg, illetve mekkora egyedszámban fordultak elő a területen. Ezzel a módszerrel a Balaton teljes partvonalának hossza felmérhető néhány óra alatt és köszönhetően a havonta elvégzett adatgyűjtésnek és a sok éves adatsorok együttes értékelhetőségének, a szakemberek pontos képet kaphatnak a védelemre érdemes természeti értékek állományainak változásairól, így a fajok védelme érdekében tett erőfeszítések eredményeiről.

A téli balatoni madármegfigyeléshez nem szükséges különleges felszerelés, napos időjárás esetén egy kézi távcső és egy képes madárhatározó, vagy az internet segítségével kis szerencsével igazi madárritkaságokat is megfigyelhetünk, ezért mindenkit arra biztatunk, hogy a hideg időjárás ellenére ismerkedjen meg hazánk legnagyobb tavának téli szezon során megfigyelhető természeti kincseivel.

Szöveg: Szabó Gábor, BfNPI

Ugrás a tetejére