Természetes védelem

  • Mezővédő erdősávok
  • Mezővédő erdősávok sokrétű szerepe a táj- és természetvédelemben
  • Mezővédő erdősávok sokrétű szerepe a táj- és természetvédelemben

Mezővédő erdősávok szerepe a táj- és természetvédelemben

Mezővédő erdősávok? Talán már hallottunk róluk és talán némi elképzelésünk is van ezekről a szántóföldek mentén húzódó tájalkotó elemekről, azonban azt, hogy szerepük pontosan miben rejlik, és hogyan nyilvánul meg a gyakorlatban, érdemes egy kicsit részletesebben is megismerni. Esztétikai értékük mellett a táj- és természetvédelemben is összetett szerepkört töltenek be, melyekre a következő ismertetővel kívánunk rávilágítani.

Előtte, azonban ismerjük meg a szakszerű meghatározást is, amelyből további lényeges tulajdonságaikról többet is megtudhatunk: a mezőgazdasági kultúrákat a szél- és vízerózió káros hatásaitól védő és az élővilág számára menedéket adó, valamint a kedvezőtlen látvány (pl. állattartó telepek) takarására szolgáló erdő.

A mezővédő erdősávok különböző módon kerülhetnek kialakításra és ettől függően különböző hatással lehetnek környezetükre, melyet a következő ábrasor mutat be:

A vegyes fa- és cserjefajokból telepített erdősávok előnye ökológiai és környezetvédelmi szempontból is számottevő:

- a légmozgások növényzetre gyakorolt döntő hatását csökkentik a termesztés alá vont táblák esetében, ugyanakkor a mezőgazdálkodásban alkalmazott vegyszerek helyben tartását is elősegítik

- csökkentik a földműveléssel együtt járó zaj- és porterhelést, csökkentve ezzel az allergiás tünetek mértékét is

- a növénysávok által biztosított védelem nem csak egyirányú, hiszen télen megakadályozza a hó szél által történő felhalmozódását az országutakon

- szélfogó és tompító hatásuknak köszönhetően védik a tábla talaját a kiszáradástól, ugyanis a párolgási folyamatokat mérséklik

- árnyékolnak

- kiegyenlítik a talaj nedvességtartalmát, így a nedves talaj télen kevésbé tud átfagyni, nyáron pedig kevésbé melegszik fel

- a hirtelen lezúduló csapadékból kialakuló vízerózióval szemben megóvja a talaj legfelső, humuszban gazdag termőrétegét

- élő-, táplálkozó-, búvó-, közlekedési- és szaporodási helyet biztosít az élővilág számára, fenntartva és növelve ezzel a biológiai sokszínűséget területi szinten, ezért előnyös, ha ezek a növénysávok folytonosak vagy több ponton kapcsolódnak egymással

- csökkentik a felszíni vizek szennyezését és elősegítik a légköri szén-dioxid megkötését a fotoszintézis által

- hozzájárulnak a termésnövekedéshez azzal, hogy élőhelyet biztosítanak számos beporzónak

- puszta jelenlétükkel tájtagoló és tájképformáló elemek, melyek viszonyítási pontokként segítik a táj értelmezését és befogadhatóságát

- a monokultúrákkal szemben, változatosságuknak és egész éves jelenlétüknek köszönhetően esztétikai értéket képviselnek a tájban

- nagyobb léptékben a település zöldfelületi rendszerének részét képezik, biztosítva annak folytonosságát

- a fenntartásukhoz kötődő munkafolyamatokból tüzelő-és építőipari faanyag is kikerül, amely egyben munkahelyteremtési lehetőség

Ezek után feltehetjük azt a kérdést, hogyha ennyi előny származik belőlük, miért szorulnak mégis vissza ezek az erdősávok? A válasz feltehetően az érem másik oldalával, a hátrányokkal magyarázható, ugyanis erről is szükséges írni, melyet azonban érdemes egyből a pozitív hozadékokkal összevetni és megfigyelni, hogy a mérleg nyelve melyik irányba dől el.

- az erdősávok területet foglalnak el a termeléstől és közvetlenül az erdősáv melletti néhány méter távolságban terméscsökkentő hatás tapasztalható, azonban az aktív termőterület többszörös terméstöbbletet eredményez

- a telepítési és fenntartási munkálatok idő- és pénzigényes folyamatok, azonban sok esetben a termőföldek kialakítása során a táblák szélein a meglévő növényzet meghagyására van lehetőség

- az erdősávok árnyékoló hatása miatt tavasszal a talajélet lassabban indul meg, viszont a nyár folyamán a talaj kiszáradását és ebből adódóan az öntözési igényt is csökkentik, valamint a gyökerek drénező (vízelvezető) hatása a belvizek kialakulását megakadályozza

- sokan tartanak attól, hogy a fásszárú növények felveszik a vizet a haszonnövények elől, azonban a fák- és a cserjék más talajrétegből jutnak a vízhez, mint a lágyszárú növények, tehát ez sem tekinthető veszélyeztető tényezőnek

Növénytelepítésre javasolt fásszárú fajok

Fontos megemlíteni, hogy a növényalkalmazás során mindig a honos növényekből érdemes kiindulnunk, mivel ezek a növények adaptálódtak klimatikus viszonyainkhoz és természetes előfordulásuk révén nem fenyegetnek agresszív terjeszkedéssel, amely a későbbi fenntartó munkákat megkönnyítik és a fajdiverzitás fennmaradását is biztosítják. Minél változatosabb, minél több lábon áll tehát egy ökoszisztéma, annál ellenállóbb a külső tényezőkkel (zavarás, megbetegedés) szemben, emellett a vegyes telepítésnek köszönhetően változatos élőhelyet és táplálékforrást garantálhatunk az állatvilág számára is. Ezek alapján a következő fajok javasolhatók egy mezővédő erdősáv telepítésére:

Forrás:

- Szarvas Péter „Mezővédő erdősávok, fasorok jellemzése, ökológiai feltárása, kihatásai” doktori disszertáció

- agrarium7.hu

Írta és összeállította:

Bubics Benedek

tájvédelmi munkatárs

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

Scroll to top