Közösségi kockásliliom felmérés az Alsó-Zala-völgyben

  • kockásliliom
  • kockásliliomok
  • fehér kockásliliom
  • kockásliliom
  • Kockásliliom közösségi felmérése - csoportkép
  • Kockásliliom közösségi felmérése - pillanatkép
  • Kockásliliom közösségi felmérése - munkafolyamat közben

Zala megye hazánk egyik legerdősültebb megyéje, ennek ellenére a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területein (Natura 2000) a gyepek kiterjedése nem sokkal múlja alul az erdőkét. Natura 2000 gyepterületek találhatók a Zala folyó mentén is, aminek igazi identitást adó növényfaja a mocsári kockásliliom. Magyarországon érdekes a faj elterjedése, az ország északkeleti és délnyugati részén jellemző, legnagyobb egyedszámban épp Zala megyében található. Április végén szerényen érleli termését, de a hónap elején lilás színfoltként feltűnően csalogatja a rovarokat. Ekkor, legszebb állapotukban, közösségi felmérés keretében jártuk a réteket, hogy megtudjuk, hol fordulnak elő és nagyságrendileg mennyi lehet belőlük?

A felmérők kis csoportokban, két hétig járták a völgyet, élükön egy botanikában és felmérésben jártas személlyel. Hozzáférést kaptak az igazgatóság által is használt, telefonra letölthető applikációhoz, így a felmért adatok közvetlenül adatbázisunkat gyarapították. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campus hallgatói, doktoranduszai és oktatói mellett a Táj és Ember Kulturális és Természetvédő Egyesület segítette a felmérést. Az agrárium területén tanuló hallgatók számára a kockásliliommal való találkozás élményszerűvé tette a fajgazdag rétek természetközeli gazdálkodásának megértését, a jogszabályok mögött található érveket. A szarvasmarha, ló, juh takarmányozásához szükséges, emberi hatásra kialakult rétek és legelők fenntartásához elengedhetetlen az ember okszerű jelenléte. A kaszálás után összegyűjtött széna lehordása, vagy közvetlenül a legelés elmaradása nélkül a gyepes élőhelyinken cserjék, majd fák növekednek. A fás szárú növények kis kiterjedésben változatossá teszik az élőhelyet, azonban túlsúlyba kerülve a gyepekhez kötődő ritka élőlények visszaszorulhatnak. A kockásliliom keresése során egyéb természeti értékeket is láttunk, így pl. hallgatók találtak rá a védett kis éjjeli pávaszemre. Vörös vércse kezdte meg fészkelését varjúfészek elfoglalásával. A Zala folyó partjáról a védett tompa folyami kagyló héja került elő. Természetvédelmi problémák is testközelbe kerültek, ugyanis a felhagyott gyepeket az idegenhonos zöld juhar és magas aranyvessző gyorsan elfoglalja. A gyepgazdálkodás szükséges, de egyes elemei, mint például a fogasolás és simítózás rossz helyen, rosszkor végezve a kockásliliomok pusztulását okozhatják. Láthatóvá vált, hogy a gyepek és környeztük összetett rendszert képez mind szociális, mind pedig ökológiai szempontból.

Az összesen 23 fő a Zala folyó mentén, nagyságrendileg 1500 hektár gyepterületet vizsgálva, több mint 1000 lokalitáson számolta meg, vagy becsülte a mocsári kockásliliom virágzó töveit. Ezzel sikerült az Alsó-Zala-völgy Natura 2000 terület kockásliliomai számára potenciális élőhelyek 80% -át áttekinteni. Az adatok segítik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkáját gyepeink hosszútávú megőrzésében. Ugyanezt a célt tűzte ki a LIFE IP GRASSLAND-HU projekt is, melyről bővebben itt tájékozódhatnak.: http://www.grasslandlifeip.hu/projekt

Írta: Búzás Előd, BfNPI

Ugrás a tetejére