Érték a tájban – Egyedi tájérték felmérés Lispeszentadorján településén

  • Lispeszentadorján tájértékeinek katasztere madártávlatból
  • Lispeszentadorján tájértékei 1.
  • Lispeszentadorján tájértékei 2.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén készülő tájérték felmérések eredményeit folyamatosan bővülő cikksorozatunkban településekre bontva mutatjuk be a honlap olvasói számára.

A térképen ábrázolt és fényképekkel is szemléltetett tájérték ismertetőnk következő állomása Lispeszentadorján települése, amely Zala megyében a Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum tervezett bővítési területén található.

Rövid helytörténeti ismertető

A települést 1937 óta ismerhetjük a mai nevén Lispeszentadorjánként, ugyanis ebben az évben jött létre három szomszédos település egyesüléséből: Lispéből, Szentadorjánból és Erdőhátból. Az egykor különálló települések máig a helyiek nyelvezetében élnek, mint tájékozódási irányok és településrészek.

Szentadorján ősi települését feltehetően székelyek alapították, temploma pedig már 1024 óta áll a település szívében, melyet Szent István királyunk ajándékozott a zalavári apátság számára. A templomot templáriusok, johanniták és pálosok egyaránt használták az évszázadok során, azonban állapota a török ideje alatt leromlott.

Lispe 1308-ban még a Lipcsei család birtoka volt, később 1718-tól a Czigány család birtokába került, akiknek leszármazottai ma is a faluban élnek. Erdőhát települését csak később 1375-ben említik először, akkor is, mint a Bánffy és a Lipcsei családok birtokát. A község sajnálatos módon a török hódítás hatására teljesen elnéptelenedett.

Az 1930-as évek végén a közelben felfedezett kőolajmezők hatása pozitívan hatott az elnéptelenedő település életére, amely a rendszerváltást követően folyamatosan fejlődik és helyi turizmusa is fellendülőben van.

(Forrás: funiq.hu)

Írta és összeállította: Bubics Benedek tájvédelem

Ugrás a tetejére