Érkeznek a vándormadarak, előbújtak a békák és a növények is elkezdtek sarjadni a Kis-Balatonon.
A TV Keszthely Miklós Marianna kollégánkkal készített interjút a helyszínen. A teljes adás (2:54 perc) megtekinthető IDE vagy az alábbi képre kattintva.
Bár a tavaly átadott látogatóközpont és a Diás-sziget sem fogadhat látogatókat a járványügyi korlátozások miatt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai igyekeznek több fórumon is bemutatni, hogy mi történik a Kis-Balatonnál. A természet ébredése mellett munkálatok is zajlanak, így újdonságok is várják majd a látogatókat.
Az elmúlt hetekben a Kis-Balatonra is megérkezett a tavasz. A Diás-szigeten már rügyeznek a fák és madárdaltól hangos a nádas. A fokozottan védett területre ilyenkor jellemzően megérkeznek a látogatócsoportok, most azonban a koronavírus-járvány miatt erre nincs lehetőség. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság azonban – ugyan csak a virtuális térben – de beszámol az érdeklődőknek a természet ébredéséről. A nemzeti park honlapján a természetbarátok számos érdekességet megtudhatnak a Kis-Balaton növény- és állatvilágáról.
„Vagy a honlapon vagy a hírközlési oldalakon szoktunk megosztani, hogy valamilyen szinten közelebb hozzuk az embereket ahhoz, hogy mi is történik itt. Például hírt adunk arról, hogyha éppen látunk valamit, valamint próbálunk ismeretterjesztően is, hogy éppen mi látható a természetben. Ez valóban nehéz, jó lenne, hogyha a szabadtéri programokat lassan meg lehetne nyitni. Például a kenutúráink elérhetőek lesznek remélhetőleg lassan, valamint a Diás-sziget is nemsokára remélhetőleg.” - tájékoztatott Miklós Marianna, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai munkatársa.
A Zala folyó partja és a Hévízi-csatorna a békák kuruttyolásától hangos, akik a meleg, napsütéses időszakokban tömegesen bújnak elő. A télen is meleg víz kedvelt helyszíne a hattyúknak, akikkel még a tavaszi időszakban is lehet itt találkozni. A rügyező fák és a fű között megjelenő korai virágok kiváló táplálékul szolgálnak a poszméheknek, amelyek már kora tavasszal előbújnak. A hosszú ínséges téli időszak után az anyáknak fontos, hogy hamar táplálkozni kezdjenek, ehhez pedig az kell, hogy virágzó növényeket találjanak. Jó szolgálatot tesznek az ilyenkor virágzó fűzfélék, valamint több korai virágzású lágyszárú növényfaj is.
„Itt a Kis-Balatonnál elsősorban a növényvilágot láthatjuk, amint éppen megjelenik. Akár egy gyékény kezd szépen sarjadni, majd az apróbb növények kezdenek a pázsitfüvek között kinőni, meg virágozni. Ezután jönnek majd a rovarok, őket lehet majd látni szép lassan, vonulásból jönnek vissza a madarak. A hüllők, kétéltűek, is, ahogy az első napsugarak megjelennek, ők is kiülnek, lehet őket látni mozogni a töltésen. Az emlősök is kezdenek szépen lassan mozogni, a vidrák is, a vadmacskák például, emellett a halak is. Úgyhogy szép lassan lehet mindent látni, fokozatosan.” - tette hozzá a szakember.
A látogatócsoportok elmaradása jó szolgálatot tesz a természetnek, hiszen a madarak fészkelését és más állatok nyugalmát sem zavarják a látogatók. Ugyanakkor a nemzeti park számára fontos, hogy a természet csodáit minél többen ismerhessék meg. Ebben az időszakban számos munkálatot is el tudnak végezni. Így például a Diás-szigeten dorongutat építenek, amelynek köszönhetően az érdeklődők akár magas vízállás idején is körbe tudják járni a helyszínt.
Forrás: Regman Karola - Keszthelyi TV
