Megérkeztek Korzikára a Balaton környéki fülemülesitkék

A korzikai Station De Baguage Biguglia által szervezett vonuláskutatást célzó madárgyűrűző program keretében visszafogtak három, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai által gyűrűzött fülemülesitkét. Az egyik madár élő közvetítésben jelentkezett a jelölés helyszínétől 762 km-re található Borgo környéki nádasból.

A Kis-Balatonon 2017 óta zajlik a fülemülesitke célzott vonuláskutatása, amely hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50 000 forint, mert közösségi jelentőségű madárfaj.

Rövidtávú vonulóként tavasszal a legkorábban érkező nádiposzáta fajunk: a hímek már március közepétől hallatják jellegzetes éneküket revírfoglalás, illetve párkeresés céljából – tájékoztatta szerkesztőségünket a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. – A fülemülesitke a költési időszak után, nyáron végzi tollainak cseréjét, ilyenkor keveset repül, többnyire „gyalogol", így keresi rovarokból álló táplálékát a növényzet alsó régióiban, esetenként a vízfelszínről táplálkozik.

Az igazgatóság munkatársai arra is rámutattak, hogy a gyűrűzési akciók során összesen 54 faj 7476 példányát látták el egyedi azonosítóval. A gyűrűzési eredményekből kitűnik, hogy a Kis-Balaton kiterjedt nádasa fontos szerepet játszik egyéb fajok mellett, a magyarországi fülemülesitke állomány vonulása során is. A belföldi visszafogások bizonyítják, hogy nem csak a helyi állomány használja a területet a vonulás alkalmával pihenő-, illetve táplálkozóhelyül.

A napokban értesültünk, hogy a korzikai Station De Baguage Biguglia által szervezett vonuláskutatást célzó madárgyűrűző program keretében Antoine-Simon Leoncini visszafogott három, az Igazgatóságunk munkatársai által gyűrűzött fülemülesitkét – adták hírül a természetvédelmi szakemberek. – A gyűrűzött sitkékből 14 példányt fogtak vissza helyi megkerülésként Fenékpusztán, négy madarat belföldi megkerülésként Dávod, Farmos, Izsák körzetében és 35 állatot külföldön: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Franciaország-Korzika, Görögország, Horvátország, Montenegró, Olaszország területén.

A nemzeti park tájékoztatása szerint a Magyarországon gyűrűzött sitkék külföldi megkerülési aránya 1,54 százalék, amely jóval meghaladja a többi nádiposzáta faj külföldi megkerülési esélyeit.

Ennek oka a szakértők szerint elsősorban a faj vonulási stratégiájával magyarázható, más nádiposzátákkal ellentétben rövidtávú vonuló, a telet a Mediterráneum édes, illetve brakkvizes nádasaiban tölti, valamint mind fészkelőterületét, mind pedig a telelőterületét illetően nagy területhűség jellemzi.

Az évenként fogott fülemülesitkék száma az időjárási viszonyok, a vízállás és a befektetett munka függvénye– 2017-ben egy helyszínen (II. ütem– I.-es terelőtöltés) folyt a gyűrűzés egy hét időtartamban.

– 2018-ban szintén a terelőtöltésen dolgoztunk, immár két héten keresztül.

– 2019-ben az előző évek sikerein felbuzdulva két helyszínen

alakítottunk ki hálósort: a már jól bevált terelőtöltésen és a

légvonalban tőle 2 km-re található 32T jelű zsilip melletti nádasban. A

program során 18 napon volt gyűrűzés, ebből 6 napon csak az egyik

hálóállásban.

– 2020-ban a három hálóállással dolgoztunk két héten keresztül. Sajnos azonban a hálósorok kialakításakor a magas vízállás következtében nem tudtunk megfelelő hatékonysággal dolgozni. (BfNPI)

A Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület (KME) 2002 óta expedíciókat szervez a faj telelőterületeinek, valamint a vonulás során pihenő- és táplálkozóhelyként szolgáló lépőkövekként használt nádasok felkutatására. Ezek célja a területek védetté nyilvánítása által biztosítani az európai fülemülesitke állomány stabilitását. Az expedíciók úti céljai: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Montenegro, Olaszország.

Az eredeti cikk megtekinthető ITT.

Forrás: www.origo.hu

Scroll to top