Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Természetközeli kertészkedés
- jó tanácsok és növényfajok ajánlása kertészkedőknek.

Összeállította: Biró Éva – Mészáros András – Sándor Krisztina

Tanácsok kerttulajdonosok számára: követendő példák

Ajánlott lágyszárúak, törpecserjék listája

Ajánlott fa- és cserjefajok listája

Tanácsok kerttulajdonosok számára: kerülendő idegenhonos fajok

Inváziós fa- és cserjefajok listája

Inváziós lágyszárú fajok listája

Napjainkban a természetes és természetközeli élőhelyek kiterjedése rohamosan fogyatkozik. A belterületi kertek helyenként gazdag természeti és pomológiai örökségét fenyegető jelenlegi folyamat a termőhely- és talajadottságokat sokszor figyelmen kívül hagyó, a vásárló tudatlanságát kihasználó sablonos „kertdivatra” épített marketing, és a hozzá kapcsolódó gyakorlat. Gondoljunk csak a rengeteg burkolt felületre, a zöld, ám fajszegény, gyakran nyírott pázsitokra és a virágtalan örökzöld sövényekre, a legtöbbször nem őshonos, valamint a dísznövénykertészetekben tömegével előállított látványos fajok, hibridek, fajták folyamatosan változó kínálatára.

Elrettentő példa a napjainkban egyre gyakoribb „trendi” udvarokra: a műfű és a térkő megjelenése, valamint a betonfelületek növelése lehet, hogy sokakban a „modern és divatos” kertet jelenti, de valójában ez a kert paródiája, természetellenes és még az emberi egészségre is káros. Amellett, hogy mikroműnyaggal szórja tele a környezetet, a gyors átforrósodásuk miatt hőszigetet képeznek, ami akár több tíz fokkal megnövelheti a hőérzetet egy meleg nyári napon. A burkolt felületekről a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék elfolyása is problémákat okozhat: míg kertünk talaja a csapadék nagy részét befogadja, addig a burkolt udvarokról és háztetőkről elfolyó vizek akár belterületi villámárvizeket is okozhatnak. (fotó: Bódis Judit)

A kertek növényzete és az állatvilág változatossága. A képet Zsoldos Márton gyönyörű festményeiből és illusztrációiból Dedák Dalma és Zsoldos Márton szerkesztette. (forrás: itt)

A kerttulajdonosok számára követendőnek tartjuk az alább megfogalmazott pontokat:

- Óvjuk meg kertünk meglévő növényzetét, különösen, ha az virágos növényekben gazdag. Vigyázzunk a meglévő fákra, cserjékre.

- Vigyázzunk kertünk talajára. A talaj felső humuszos termőrétege érték, ne engedjük azt az esetleges földmunkák során meddő altalajjal fedni vagy elszállítani.

- Ne nyírjuk túl korán, túl alacsony fűtarlóval és túl gyakran a füvet. A fűnyírás során hagyjunk virágzó növényekben gazdag sávokat, szigeteket kertünkben. A fűnyírás során kerüljük a damilos fűkasza használatát.

- A kertben keletkezett szervesanyag nem hulladék, legyen hely a kertünkben egy komposzthalomnak. Az ősszel lehulló faleveleket hagyjuk helyben lebomlani, esetleg használjuk fagyérzékeny fajok tövének a takarására, vagy komposztáljuk. Az avar számos élőlénynek nyújt élőhelyet, a növények számára pedig folyamatos szervesanyag-utánpótlást biztosít. Megfelelő talajélet mellett a legtöbb növény levele a tavaszi időszakig helyben is lebomlik.

- Amennyiben van kertünknek teljesen záródott lombkoronájú, fákkal és bokrokkal sűrűbben benőtt része, úgy annak fűnyírózását és a lehullott avar összegyűjtését elhagyhatjuk. Amennyiben így teszünk, kialakíthatunk kertünkben egy erdei élőhelyet másoló sarkot, melyben az erdei vadvirágokat (lásd: árnyas, félszáraz és üdébb termőhelyek lágyszárú fajai) telepíthetünk meg. Az erdei évelők mellett kedvelik ezeket a sarkokat az énekesmadarak is. Megfelelő fészekrakási és táplálkozási lehetőséget biztosít számukra egy fás növényzettel borított területfolt (további ötletek a madárbarát kert kialakításához az MME oldalán találhatók).

- Ültetéskor vegyük figyelembe az ültetett faj igényeit (víz-, talaj-, fény- és térigény), ne ültessük túl közel egymáshoz a fákat és cserjéket. Kerüljük egy faj (legrosszabb esetben egy kertészeti klón) nagy tőszámú ültetését, törekedjünk a termőhelynek megfelelő többféle faj harmonikus, optimális térállásban történő elhelyezésére. Ezzel elkerülhetjük az esetleges károsító-, kórokozó- és/vagy klímaszélsőség által okozott tömeges egyedpusztulásokat (pl. nyugati tuja sorok pusztulása).

- Az elmúlt évtizedekben a súlyos aszályos időszakok jellemzővé váltak, ezért a szárazságtűrő fajok telepítését részesítsük előnyben.

Az örökzöld ciprus- és fenyőfélék pusztulása napjainkra általánossá vált. (fotó: Bódis Judit)

- A kis kerti tavak kiváló szaporodóhelyet jelenthetnek a kétéltűfajok és a vízi rovarfajok, így pl. a szitakötők számára, amennyiben nem telepítünk bele halakat. Ha egy olyan fajgazdag vízi élőhelyet alakítunk ki, melynek részei a hínárfajok, a planktonrákok, a vízi rovarok és a kétéltű fajok is, úgy nem jellemző a szúnyogok tömeges felszaporodása. A kerti tavak feltöltésére és vízutánpótlására elsősorban a háztetőkről lefolyó esővizet használjuk.

- A tetőkről lefolyó esővíz érték, tároljuk és használjuk öntözővízként vagy folyassuk nagyobb fáink, cserjéink gyökérzónájához. A téli csapadékot se hagyjuk elveszni, használjuk fel azt a kertünkben, a kerti talaj sok vizet be tud fogadni és tárolni a tavaszi/nyári időszakig. Vezetékes ivóvízzel lehetőség szerint ne öntözzünk.

- Ültetendő növények kiválasztásakor igyekezzünk hazai, őshonos növények szaporításával foglalkozó szakembereket, boltokat előnyben részesíteni a sokszor ismeretlen származású növényekkel kereskedő kertészetekkel szemben (példák és az alábbi kép forrása: itt, itt, itt, itt)

- Városi környezetben is van lehetőségünk élőhelyszigeteket kialakítani erkélyeken, teraszokon. Települési környezetben számos kínálkozó lehetőség nyílik, melyek a fajgazdagságot és a beporzók védelmét segíthetik. Beporzó-barát városok.

- Az inváziós növényfajok esetleges irtása kivételével ne használjunk kertünkben gyomirtószereket. Pusztító gyakorlat az árkok és meredek partoldalak gyomirtása. A gyomirtószerek a szántóföldi növénytermesztésben használatosak, az évelő lágyszárúak kémiai gyomirtását követően várható a gyomfajok (pl. parlagfű) tömeges megjelenése.

A beporzók szerepe mind ökológiai, mind gazdasági szempontból felbecsülhetetlen, védelmük, megőrzésük az emberiség elemi érdeke. (fotók: Mészáros András)

Virágzó pongyola pitypang és kerek repkény egy belterületi kertben. A virágzó őshonos fajokból álló élőhelyek értékes színfoltok lehetnek kertünkben. A fűnyírás megfelelő időzítésével sokat segíthetünk ezek kialakulásában. A ritkábban nyírt gyep számos előnnyel rendelkezik: számos élőlénynek biztosít táplálkozó-, szaporodó- és élőhelyet, csökkenti a párolgást, nedvesebb mikroklímát alakít ki, ezáltal sokkal ellenállóbb az aszályos időszakokban is. (fotó: Seress Gábor)

Változatos konyhakert számos kerti haszonnövénnyel. A konyhakerti növények megfelelő társításával a kártevőkkel és betegségekkel szembeni fogékonyság csökkenthető. (fotó: Mészáros András)

Hagyományos falusi virágos kert, rengeteg hosszan nyíló virágos növénnyel. A krizantémok, bársonyvirágok, petúniák megfelelő dísznövények, természetes élőhelyeken történő megjelenésük (kivadulásuk) nem fordul elő. (fotó: Novák László)

Fűszernövénykert virágzó kerti zsályával, muskotályzsályával, kínai metélőhagymával, körömvirággal. (fotó: Kaszián Ágota)

Táncoslapi Füves Porta és Meztéllábas Kert (Zalaegerszeg): virágzik a muskotályzsálya, a levendula, a citromfű, az orbáncfű, a cickafark, virágzás előtt áll a póréhagyma (Fotó: Biró Éva)

A későbbre időzített fűnyírással virágos növények maghozását és gyakoribbá válását segítjük. A hosszan virágzó kerek repkény (bal oldalon lent) számos beporzó rovart vonz a kertünkbe, remek talajtakaróként szolgál, míg a nagy csalán (jobb oldalon lent) számos lepkefajunk hernyójának tápnövénye, élőhelyet biztosít rengeteg rovarfajnak, emellett pedig konyhai felhasználásra, gyógyteák készítésére és veteményes trágyázására is kiválóan alkalmas. (fotó: Sándor Krisztina)

Fajgazdag gyep a látványos bársonyos kakukkszegfű nyílásakor, a gyep alsó szintjében komlós lucerna, százszorszép és kúszó pimpó virágzik (fotó: Bódis Judit)

Virágzó csalánlevelű harangvirág; a méhfajok által nagyon kedvelt harangvirágok a gyakori fűnyírást a legkevésbé tűrő növényfajok közé tartoznak (Fotó: Bódis Judit)

Virágzó százszorszép, vörös here, hagymás boglárka, vérehulló fecskefű, bodza, nagy csalán. A rőzserakásoknak is van helye a kertben, hisz számos állat búvó- és telelőhelyéül szolgál, többek közt sünök számára is. (fotó: Bódis Judit)

Ajánlott növényfajok jegyzéke
(a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által telepítésre javasolt növényfajok)

Az alábbi jegyzék elsősorban őshonos, esetenként a térségünkben hiányzó, de a Kárpát-medence tágabb régiójában honos növényfajokkal foglalkozik. Néhány faj kivételével nem tárgyaljuk a haszonnövényeket, így a dísznövény-, zöldség- és gyümölcsfajokat valamint ezek fajtáit. Haszonnövények esetén javasoljuk a kártevőknek és kórokozóknak ellenállóbb fajták termesztését.
A növényjegyzékben nem foglalkozunk a gyakori növényfajokkal, amelyek a kerti körülmények között, hagyományos kerthasználat mellett szinte mindenhol megtalálhatók. Ilyen fajok pl. a pongyola pitypang, a nagy csalán, a bürök gémorr, a piros árvacsalán, a százszorszép, a kerek repkény, a közönséges vasfű, a közönséges tyúkhúr, a vérehulló fecskefű, a zamatos turbolya, a fehér here, a mezei katángkóró, a lándzsás útifű, a nagy útifű stb. Ezen fajok jelenléte a kertekben több előnnyel jár (talajtakarás, talajlazítás, nektár- és pollenforrás, gyógy- és salátanövény), így fogadjuk el jelenlétüket és ne akarjuk kertünk minden szegletéből kiszorítani őket.

Katángkóró, fecskefű és árvacsalán; ezen kíméletet érdemlő gyakori kerti növényfajok értékes színfoltok lehetnek kertünkben (fotók: Mészáros András)

A jegyzékben javasolt növényfajok jelentős része jelenleg a kereskedelmi forgalomban nehezen beszerezhető (de lásd feljebbi ajánlásaink). Bízunk abban, hogy ez a jövőben változni fog. Az alább ajánlott növényfajok nem minden körülmények között élnek meg, ezeknek is, mint minden növényfajnak megvan az optimális talaj-, hő- és fényigényük. Az ajánlott fajok legnagyobb része jó mézelő, így telepítésükkel a hazai egyre ritkuló és veszélyeztetett nektár és virágpor fogyasztó rovarfajoknak is kedvezünk.
A megporzó rovarfajok támogatása nem öncélú tevékenység, termesztett növényeink közül például a gyümölcsök (alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, őszibarack, sárgabarack, málna, szeder, szamóca), tökfélék (tök, uborka, cukkini, csillagtök, sárga- és görögdinnye), paprika, paradicsom, hüvelyesek (bab, borsó, szója), olajosmagvak (napraforgó, repce), magfűszerek (koriander, kömény, mustár), takarmánynövények (lucerna, vörös- és fehér here, baltacím és bükkönyfélék) termésképzése nagymértékben függ a rovarmegporzástól.

Ajánlott lágyszárúak, törpecserjék listája

Napsütésben gazdag (legfeljebb félárnyékban lévő) szárazabb termőhelyek

magyar név	tudományos név	virágzási idő (hónap)	termet (cm)
homoki aszúszegfű	Petrorhagia prolifera	V-VII	20-30
magyar szegfű	Dianthus pontederae	V-VII	20-50
egyenes iszalag	Clematis recta	V-VII	50-120
hagymás boglárka	Ranunculus bulbosus	IV-V	15-50
közönséges borkóró	Thalictrum minus	V-VII	30-120
rekenyő	Rapistrum perenne	V-VII	30-80
hegyi ternye	Alyssum montanum	III-IV	10-25
koloncos legyezőfű	Filipendula vulgaris	V-VI	30-60
csabaíre vérfű	Sanguisorba minor	IV-VI	20-50
parlagi rózsa	Rosa gallica	IV-V	30-80
jajrózsa	Rosa spinosissima	IV-V	30-80
ezüst pimpó	Potentilla argentea	VI-X	20-30
egyenes pimpó	Potentilla recta	VI-VIII	20-60
feketedő fürtös-zanót	Lembotropis nigricans	V-VII	50-120
buglyos törpezanót	Chamaecytisus austriacus	V-VIII	30-50
selymes törpezanót	Chamaecytisus ratisbonensis	IV-V	20-30
zászlós csüdfű	Astragalus onobrychis	VI-VIII	20-40
szöszös bükköny	Vicia villosa	VI-VIII	30-80
keskenylevelű bükköny	Vicia tenuifolia	VI-VIII	30-80
hegyi here	Trifolium montanum	V-VII	20-40
pirosló here	Trifolium rubens	VI-VII	20-50
bérci here	Trifolium alpestre	VI-VII	20-40
selymes dárdahere	Dorychnium germanicum	VI-VIII	20-30
tarka koronafürt	Coronilla varia	V-IX	30-60
heverő patkófű	Hippocrepis comosa	V-VI	10-30
homoki baltacím	Onobrychis arenaria	V-VII	20-50
piros gólyaorr	Geranium sanguineum	V-VI	20-40
gerelyes gémorr	Erodium ciconium	IV-VI	20-50
hegyi len	Linum austriacum	V-VI	30-50
magyar kutyatej	Euphorbia glareosa	V-VII	20-60
parlagi madármályva	Lavatera thuringiaca	VI-IX	50-120
halvány mályvarózsa	Alcea biennis	VI-IX	50-150
közönséges orbáncfű	Hypericum perforatum	VI-IX	20-70
sarlófű	Falcaria vulgaris	VII-IX	30-80
Orlay-turbolya	Orlaya grandiflora	V-VII	20-60
magas kígyószisz	Echium italicum	VI-VII	50-120
terjőke kígyószisz	Echium vulgare	VI-VII	30-100
bársonyos tüdőfű	Pulmonaria mollissima	III-V	20-40
közönséges ínfű	Ajuga genevensis	V-VI	10-30
sarlós gamandor	Teucrium chamaedrys	V-VI	10-30
bugás macskamenta	Nepeta pannonica	VI-VII	50-100
fehér gyíkfű	Prunella laciniata	VI-IX	10-25
szurokfű	Origanum vulgare	VI-IX	30-60
magyar kakukkfű	Thymus pannonicus	V-VIII	10-30
közönséges kakukkfű	Thymus glabrescens	V-VIII	10-15
magyar zsálya	Salvia aethiopis	V-VIII	50-100
ligeti zsálya	Salvia nemorosa	V-X	30-50
mezei zsálya	Salvia pratensis	V-X	30-50
osztrák zsálya	Salvia austriaca	V-VI	30-50
lila ökörfarkkóró	Verbascum phoeniceum	V-VI	30-70
pompás ökörfarkkóró	Verbascum speciosum	VI-VII	100-150
rekettyelevelű gyújtoványfű	Linaria genistifolia	VI-VIII	30-100
macskafarkú veronika	Pseudolysimachion spicatum	VI-X	20-40
gamandor veronika	Veronica teucrium	V-VII	30-80
magas gubóvirág	Globularia punctata	IV-V	10-30
vajszínű ördögszem	Scabiosa ochroleuca	V-X	20-80
csomós harangvirág	Campanula glomerata	VI-IX	30-70
olasz harangvirág	Campanula bononiensis	VII-IX	40-100
aranyfürt	Aster linosyris	VII-IX	20-60
borzas peremizs	Inula hirta	VI-VII	20-50
kardos peremizs	Inula ensifolia	VI-VII	20-50
jakabnapi aggófű	Senecio jacobaea	VII-IX	30-100
ékes vasvirág	Xeranthemum annuum	VI-VII	20-50
spanyol pozdor	Scorzonera hispanica	V-VII	30-100
ernyős sárma	Ornithogalum umbellatum	IV-V	10-30
fürtös gyöngyike	Muscari neglectum	III-V	10-25
sötét hagyma	Allium atroviolaceum	VI-VIII	50-120
bíborfekete hagyma	Allium atropurpureum	V-VI	40-100
sárga hagyma	Allium flavum	VII-VIII	20-40
közönséges spárga	Asparagus officinalis	V-VII	50-120
vetési tyúktaréj	Gagea villosa	III-IV	10-20

Árnyas, félszáraz és üdébb termőhelyek

magyar név	tudományos név	virágzási idő (hónap)	termet (cm)
kereklevelű kapotnyak	Asarum europaeum	III-IV	5-10
galambvirág	Isopyrum thalictroides	III-IV	10-30
bogláros szellőrózsa	Anemone ranunculoides	III-IV	10-25
berki szellőrózsa	Anemone nemorosa	III-IV	10-30
salátaboglárka	Ranunculus ficaria	III-V	5-20
odvas keltike	Corydalis cava	III-IV	10-30
hagymaszagú kányazsombor	Alliaria petiolata	IV-V	30-80
bókoló fogasír	Cardamine enneaphyllos	IV-V	20-35
hagymás fogasír	Cardamine bulbifera	IV-V	25-70
kisvirágú pimpó	Potentilla micrantha	III-IV	5-15
fahéjillatú szamóca	Fragaria moschata	V-VI	15-35
erdei szamóca	Fragaria vesca	V-VI	10-25
édeslevelű csűdfű	Astragalus glycyphyllos	V-VII	40-100
fekete lednek	Lathyrus niger	V-VI	30-100
tavaszi lednek	Lathyrus vernus	IV-V	20-40
erdei szélfű	Mercurialis perennis	III-V	15-40
pusztai szélfű	Mercurialis ovata	III-V	15-30
színeváltó kutyatej	Euphorbia epithymoides	IV-VI	20-50
fehér ibolya	Viola alba	III-IV	5-10
kék ibolya	Viola suavis	III-IV	5-10
illatos ibolya	Viola odorata	II-IV	5-10
csodás ibolya	Viola mirabilis	III-V	10-25
erdei ibolya	Viola reichenbachiana	IV-V	10-20
nagyvirágú ibolya	Viola riviniana	IV-V	10-20
őzsaláta	Smyrnium perfoliatum	IV-VI	30-120
podagrafű	Aegopodium podagraria	V-VI	30-100
szarvas kocsord	Peucedanum cervaria	VII-IX	50-100
sujtár	Laser trilobum	V-VII	50-150
tavaszi kankalin	Primula veris	III-V	10-30
kis télizöld	Vinca minor	IV-V	10-30
erdei gyöngyköles	Buglossoides purpurocaerulea	IV-VI	20-60
orvosi tüdőfű	Pulmonaria officinalis	III-V	10-30
gumós nadálytő	Symphytum tuberosum	IV-VI	15-40
indás ínfű	Ajuga reptans	IV-VI	10-30
pelyhes kenderkefű	Galeopsis pubescens	VII-X	20-60
foltos árvacsalán	Lamium maculatum	IV-VI	20-50
borzas repkény	Glechoma hirsuta	IV-V	20-40
közönséges gyíkfű	Prunella vulgaris	VI-VIII	10-30
enyves zsálya	Salvia glutinosa	VI-VIII	40-80
zsidócseresznye	Physalis alkekengi	V-VII	20-80
sárga gyűszűvirág	Digitalis grandiflora	V-VII	50-100
szagos müge	Galium odoratum	IV-V	20-35
magyar varfű	Knautia drymeia	V-X	30-80
kánya harangvirág	Campanula rapunculoides	VI-X	30-80
csalánlevelű harangvirág	Campanula trachelium	VI-IX	60-100
baracklevelű harangvirág	Campanula persicifolia	VI-VII	40-80
sátoros margitvirág	Tanacetum corymbosum	V-VII	30-120
kónya sárma	Ornithogalum boucheanum	IV-V	20-60
medvehagyma	Allium ursinum	IV-V	10-30
gyöngyvirág	Convallaria majalis	IV-V	10-25
sárga tyúktaréj	Gagea lutea	III-V	10-25

Kerti tavak és partszegélyeik

magyar név	tudományos név	virágzási idő (hónap)	termet (cm)
óriás zsurló	Equisetum telmateia	-	70-120
sárga vízitök	Nuphar lutea	VI-VIII	50-250 (víz alatt)
sima tócsagaz	Ceratophyllum submersum	VI-VIII	20-100 (víz alatt)
érdes tócsagaz	Ceratophyllum demersum	VI-X	20-100 (víz alatt)
mocsári gólyahír	Caltha palustris	III-V	15-50
nagy víziboglárka	Ranunculus aquatilis	IV-VIII	30-200 (víz alatt)
hínáros víziboglárka	Ranunculus trichophyllus	IV-VIII	30-100 (víz alatt)
torzsika boglárka	Ranunculus sceleratus	V-VIII	20-60
mocsári gólyaorr	Geranium palustre	VI-VIII	30-80
mocsári kutyatej	Euphorbia palustris	IV-VII	50-100
fényes kutyatej	Euphorbia lucida	IV-VIII	50-100
orvosi ziliz	Althaea officinalis	VI-IX	50-150
mocsári orbáncfű	Hypericum tetrapterum	VI-VIII	30-80
vesszős füzény	Lythrum virgatum	VI-VIII	30-100
réti füzény	Lythrum salicaria	VI-IX	50-150
füzéres süllőhínár	Myriophyllum spicatum	VII-VIII	50-250 (víz alatt)
gyűrűs süllőhínár	Myriophyllum verticillatum	VI-VIII	50-250 (víz alatt)
közönséges lizinka	Lysimachia vulgaris	VI-VIII	50-100
mocsári nefelejcs	Myosotis scorpioides	V-IX	30-80
szárnyatlan mocsárhúr	Callitriche cophocarpa	IV-IX	20-40
tavaszi mocsárhúr	Callitriche palustris	IV-X	10-30
vízi gamandor	Teucrium scordium	VI-VIII	20-50
vízmelléki csukóka	Scutellaria galericulata	VI-IX	30-60
mocsári tisztesfű	Stachys palustris	VI-VIII	40-100
vízi peszérce	Lycopus europaeus	VII-IX	40-100
magas peszérce	Lycopus exaltatus	VII-IX	50-130
vízi menta	Mentha aquatica	VII-IX	30-80
pajzsos veronika	Veronica scutellata	VI-IX	20-50
deréce veronika	Veronica beccabunga	V-IX	20-50
üstökös veronika	Veronica catenata	VI-IX	20-50
pólé veronika	Veronica anagallis-aquatica	VI-X	20-60
közönséges rence	Utricularia vulgaris	VI-IX	30-150 (víz alatt)
nyílfű	Sagittaria sagittifolia	VI-VIII	30-90
úszó hídőr	Alisma gramineum	VI-IX	20-50
vízi hídőr*	Alisma plantago-aquatica	VI-IX	30-100
lándzsás hídőr	Alisma lanceolatum	VI-IX	20-50
ernyős virágkáka*	Butomus umbellatus	VI-VIII	50-120
vízi békatutaj	Hydrocharis morsus-ranae	V-VIII	10-30
kolokán	Stratiotes aloides	V-VIII	20-50
gyíkhagyma	Allium angulosum	VII-VIII	20-50
úszó békaszőlő	Potamogeton natans	V-IX	50-150 (víz alatt)
deres szittyó	Juncus inflexus	VI-VIII	30-70
vízi harmatkása*	Glyceria maxima	VI-VIII	80-200
nádképű pántlikafű*	Phalaris arundinacea	VI-VII	100-200
közönséges nád*	Phragmites australis	VII-X	100-300
közönséges kékperje*	Molinia caerulea	VII-VIII	60-120
ágas békabuzogány	Sparganium erectum	VI-IX	50-100
keskenylevelű gyékény*	Typha angustifolia	VI-VIII	100-200
széleslevelű gyékény*	Typha latifolia	VI-VIII	100-200
tavi káka*	Schoenoplectus lacustris	VI-VIII	100-200
közönséges erdeikáka*	Scirpus sylvaticus	V-VII	50-100
rókasás*	Carex vulpina	V-VII	30-80
zsombéksás*	Carex elata	IV-V	50-100
villás sás*	Carex pseudocyperus	V-VI	40-80
mocsári sás*	Carex acutiformis	V-VI	30-120
parti sás*	Carex riparia	V-VI	60-130
hólyagos sás*	Carex vesicaria	V-VI	40-80

*: jelölt fajok nagy termetűek és jó terjedőképességűek, ezért a sekély vízű kis felületű tavakat gyorsan beborítják. Csak nagyobb és mélyebb vízű kerti tavak parti sávjában javasoljuk ültetésüket.

Kerti tavacska gazdag hínárnövényzettel – számos faj számára élő-, itató- és fürdőhelyként szolgál. (fotó: Novák László)

Ajánlott fa- és cserjefajok listája:

Szárazságtűrő fajok:

Fák:

magyar név	tudományos név	virágzási idő (hónap)	termet (m)	megjegyzés
mezei juhar	Acer campestre	IV-V	10-15	-
tatár juhar	Acer tataricum	V-VI	3-6	-
sajmeggy	Cerasus mahaleb	IV-V	3-6
törökmogyoró	Corylus colurna	II-III	10-15	pollenallergén
virágos kőris	Fraxinus ornus	IV-V	5-10	pollenallergén
fekete fenyő	Pinus nigra	V	10-20	-
molyhos körte	Pyrus nivalis	IV	3-10	-
csertölgy	Quercus cerris	IV-V	10-20	pollenallergén
olasz tölgy	Quercus virgiliana	IV-V	10-20	pollenallergén
molyhos tölgy	Quercus pubescens	IV-V	5-10	pollenallergén
lisztes berkenye alakkör	Sorbus aria (és állandósult hibrid fajai)	V	3-10	-
ezüsthárs	Tilia tomentosa	VI-VII	15-30	-
mezei szil**	Ulmus minor	III	10-15	pollenallergén

Cserjék:

magyar név	tudományos név	virágzási idő (hónap)	termet (m)	megjegyzés
sóskaborbolya	Berberis vulgaris	IV-V	1,5-2	-
csepleszmeggy	Cerasus fruticosa	III-IV	0,5-1,5	-
pukkanó dudafürt	Colutea arborescens	V-VIII	1,5-2,5	-
húsos som	Cornus mas	III	2-5	-
cserszömörce	Cotinus coggygria	V-VI	2-4	-
egybibés galagonya	Crataegus monogyna	IV-V	2-4	-
aranyeső	Laburnum anagyroides	IV-V	2-4	mérgező (egész növény)
kökény	Prunus fruticosa	III-IV	1-3	-
törpe mandula	Prunus tenella	IV	1-1,5	-
parlagi rózsa	Rosa gallica	IV-V	0,3-0,8	-
jajrózsa	Rosa spinosissima	IV-V	0,5-1	-
ostorménbangita	Viburnum lantana	IV-V	2-4	-

Közepes vízigényű fajok:

Fák:

magyar név	tudományos név	virágzási idő (hónap)	termet (m)	megjegyzés
korai juhar	Acer platanoides	IV	10-20	-
hegyi juhar	Acer pseudoplatanus	V	10-25	-
közönséges nyír*	Betula pendula	IV	10-20	erős pollenallergén
közönséges gyertyán*	Carpinus betulus	IV	10-20	-
madárcseresznye	Cerasus avium	IV	10-20	-
közönséges bükk*	Fagus sylvatica	IV-V	20-30	-
magyar kőris**	Fraxinus angustifolia	III-IV	20-30	pollenallergén
magas kőris**	Fraxinus excelsior	III-IV	20-30	pollenallergén
közönséges dió	Juglans regia	IV	10-20	-
vadalma	Malus sylvestris	IV	5-10	-
komlógyertyán	Ostrya carpinifolia	IV	10-15	-
erdeifenyő*	Pinus sylvestris	IV-V	10-25	-
rezgő nyár	Populus tremula	III	10-20	-
vadkörte	Pyrus pyraster	IV	5-15	-
magyar tölgy	Quercus frainetto	V	20-25	pollenallergén
kocsánytalan tölgy	Quercus petraea	IV-V	20-30	pollenallergén
kocsányos tölgy	Quercus robur	IV-V	20-30	pollenallergén
madárberkenye*	Sorbus aucuparia	V	5-10	-
háziberkenye	Sorbus domestica	IV-V	10-20	-
barkócaberkenye	Sorbus torminalis	IV-V	10-20	-
tiszafa	Taxus baccata	III-IV	5-10	mérgező (egész növény)
kislevelű hárs	Tilia cordata	VI	15-25	-
nagylevelű hárs	Tilia platyphyllos	VI	15-25	-
hegyi szil*	Ulmus glabra	III	10-20	pollenallergén

Cserjék:

magyar név	tudományos név	virágzási idő (hónap)	termet (m)	megjegyzés
veresgyűrűsom	Cornus sanguinea	V	2-3	-
közönséges mogyoró	Corylus avellana	II	3-5	pollenallergén
cseregalagonya/kétbibés galagonya	Crataegus laevigata	IV-V	2-3	-
csíkos kecskerágó	Euonymus europaeus	V	2-3	mérgező (levél, termés)
bibircses kecskerágó	Euonymus verrucosus	V	1-2	mérgező (levél, termés)
közönséges boróka	Juniperus communis	V	2-3	pollenallergén
közönséges fagyal	Ligustrum vulgare	V-VI	1-3	pollenallergén
ükörkelonc	Lonicera xylosteum	V	1-3	-
varjútövis benge	Rhamnus catharticus	V	2-5	-
kecskefűz	Salix caprea	III	3-5	-
fekete bodza	Sambucus nigra	V-VI	3-5	-
mogyorós hólyagfa*	Staphylea pinnata	V	2-4	-

Vízigényes fajok:

Fák:

magyar név	tudományos név	virágzási idő (hónap)	termet (m)	megjegyzés
mézgás éger	Alnus glutinosa	II-III	15-20	erős pollenallergén
hamvas éger	Alnus incana	II	10-15	erős pollenallergén
zselnicemeggy	Padus avium	IV	5-10	-
fehér nyár	Populus alba	III	15-30	-
fekete nyár	Populus nigra	III-IV	15-30	-
fehér fűz	Salix alba	III-IV	15-25	-
törékeny fűz	Salix fragilis	III-IV	10-15	-
vénic szil	Ulmus laevis	III	10-20	pollenallergén

Cserjék:

magyar név	tudományos név	virágzási idő (hónap)	termet (m)	megjegyzés
kutyabenge	Frangula alnus	VI-VII	2-4	-
rekettyefűz	Salix cinerea	III	2-4	-
cinegefűz	Salix repens	III	0,5-1	-
kányabangita	Viburnum opulus	V	2-4	-

* a jelölt fásszárú növényfaj jelentős tőszámú ültetését nem vagy csak speciális domborzati és/vagy talajkörülményekkel jellemezhető termőhelyen javasoljuk. Ennek oka sajátos klíma és/vagy talajigénye.
** a jelölt fásszárú növényfaj jelentős tőszámú ültetését nem javasoljuk. Behurcolt kórokozóval érintettsége (pl. szilfavész, kőrispusztulás) miatt.

Az ajánlott növényjegyzék összeállításánál felhasznált források:
KIRÁLY G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
BARTHA D. (1999) Magyarország fa- és cserjefajai –Mezőgazda kiadó

Jó tanácsok és ajánlások a kerülendő, özönfajok vagy más néven inváziós növényfajok körére kiskertekben (magán telkeken), valamint az idegenhonos inváziós fajok negatív hatásainak mérséklésére és a természetes élőhelyek védelmére

Joggal kérdezhetjük, hogy a kiskertek, belterületi ingatlanok (magán telkek) mégis hogyan járulhatnak hozzá a természetes élőhelyek védelméhez, de valójában nagyon jelentős szerepük van ezeknek az élőhelyszigeteknek! A kerttulajdonosok tájékoztatását fontosnak érezzük, hiszen a kiskertekbe bekerült növényfajok közvetve, de akár közvetlenül is kapcsolatban vannak a környező területekkel, különféle terjedési módokkal magjaik, szaporító képleteik eljuthatnak természetes élőhelyekre, így veszélyeztetik azokat. Nem véletlen, hogy a már emlegetett természetes és természetközeli élőhelyek kiterjedésének megfogyatkozása nagyrészt az idegenhonos inváziós fajok terjedésével magyarázható.

Számos példa hozható hazánkba dísznövényként bekerült, majd inváziós tulajdonságokat mutató fajok jelentős térnyerésére, amely sokszor nemcsak természetvédelmi, hanem szerteágazó gazdasági, esetenként humán egészségügyi kockázatot is jelent.

Mik is azok az özönfajok vagy inváziós fajok? Az idegenhonos inváziós fajok közé azokat fajokat soroljuk, melyek természetes előfordulási területükön kívülre történő véletlen behurcolásukat, vagy szándékos betelepítésüket követően képesek tartósan megtelepedni és elterjedni, ezáltal veszélyeztetve az őshonos életközösségek ökológiai egyensúlyát, valamint káros hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre.

A biológiai invázió megelőzése, valamint az idegenhonos inváziós fajok elleni védekezés az egész világon, így Európában is kiemelt fontosságú természetmegőrzési, gazdálkodási feladat. Az idegenhonos (adventív), inváziós fajok betelepedését, valamint terjedését meg kell akadályozni, melyet jogszabály is rögzít (az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelete), valamint egyes, kiemelt kockázatot jelentő fajok esetében hatósági eljárást és bírságolást (408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet) is vonhat maga után a szabályok be nem tartása, figyelmen kívül hagyása.

Bővebben itt olvashatnak és tájékozódhatnak a témában:

Idegenhonos inváziós fajok elleni küzdelem

Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa

Inváziós fajok listája

A kerttulajdonosok számára követendőnek tartjuk az alább megfogalmazott pontokat:

- Vásárlás, ültetés előtt tájékozódjunk és válasszunk őshonos fajokat kertünk szépítésére.

- Ne ültessünk kertünkbe inváziós fajokat. Jobb megelőzni az idegenhonos özönnövények elszaporodását, mert irtani őket nemcsak munka- és időigényes, sokszor igen költséges is.

- Ne ültessünk kertünkön kívül idegen helyekre, természetközeli és természetes élőhelyekre semmilyen növényfajt, még akkor sem, ha otthoni kertünkben jelentős felesleges szaporítóanyag áll rendelkezésünkre. Több helyen tapasztaljuk, hogy tudatlan kiültetésekből különböző dísznövények esetenként veszélyes inváziós fajok (pl. kaktuszfajok) jelennek meg természetes élőhelyeken.

- Törekedjünk sokszínűségre! Minél változatosabb egy kert, annál szemet gyönyörködtetőbb, és annál sikeresebben áll ellen a betegségeknek és az özönnövények támadásának.

- Bár lehetnek színes, akár méheket is vonzó növényfajok, körültekintően válasszunk, mert esetenként a kertekből kiszabadulva őshonos fajokat, élőhelyeket veszélyeztetnek elterjedésükkel.

Az észak-amerikai eredetű vadszőlő (Fotó: Korda Márton), őszirózsa és napraforgó fajok - ezen fajok mind maggal, mind gyökérsarjakkal hatékonyan terjednek (Fotó: Biró Éva) kivadulva jelentős problémákat okozhatnak környezetünkben.

- A huzamosabb ideig bolygatott, csupasz talajfelszín megléte az inváziós fajok betelepedésének kedvez. Fordítsunk kiemelt figyelmet ezekre a területekre és akadályozzuk meg az esetlegesen betelepülő, nemkívánatos fajok (pl. parlagfű) megtelepedését.

- Figyeljünk a tágabb környezetünkre. Közterületen, pl. utak, vasutak mentén elszaporodó özönnövények hamar megjelenhetnek kertünkben is. Ilyen esetben célszerű jelezni a terület vagyonkezelőjének.

- A megjelenő inváziós növényfajokat (pl. bálványfa/ecetfa, selyemkóró/vaddohány) lehetőleg magonc korukban pusztítsuk el, ne engedjük ezeket a fajokat megnőni, virágozni, magot hozni. Korai megtelepedés esetén vegyszermentes megoldások is sikeresek lehetnek: gyökerek, rizómák kihúzása (még magérlelés előtt) vagy a rendszeres kaszálás. Nagyobb invázió esetén már csak költségesebb, gyomirtószeres beavatkozással érhetünk el eredményt.

- A kertben keletkezett szervesanyag nem hulladék, de onnan kikerülve számos problémát, kockázatot jelent! Pl. invázióra hajlamos fajok, esetlegesen inváziós fajok magjai, terjesztő képletei kerülhetnek ki, terjedhetnek el. Továbbá sajnos gyakori jelenség, hogy sokaknak a kertben keletkező szervesanyag csak probléma, felhasználás helyett kidobásra ítélik, akár illegális módon, így pl. nagy mennyiségű biomassza (lenyírt fű, összegyűjtött avar) vagy nehezen lebomló növényi anyag (levágott gallyak, ágak, örökzöldek) kerülhet kidobásra természetes vagy természetközeli területekre, ahol őshonos fajokat, életközösségeket veszélyeztet vagy akár károsít.

Az óriáskeserűfű fajok állományai a vasúti sínek és vízfolyások mentén gyökérsarjaikkal gyors terjedésre képesek, gyakran magántelkekre is bejutnak (Fotó: Biró Éva)

További ajánlásokat és színes ismertetőket tartalmaz a Mi nyílik a kertemben? című kiadvány.

Kerülendő növényfajok jegyzéke

(a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által telepítésre NEM javasolt növényfajok)

A fajlista alapjául szakmai jegyzékek, szakirodalmi források, kiadványok szolgáltak. Egyes termesztett fajok esetében a termesztési területen kívüli megjelenés, terjedés megállítása értendő.

Inváziós fa- és cserjefajok listája:

(Jelmagyarázat: N= nagy területen; K= kis területen; H=hiányzik/nem ismert; NI= nincs információ; T= terjedőben; Á= állandósult)

Fekete Lista – Kezelési Lista

Inváziós idegen fajok jegyzéke, amelyek elvadulva kis vagy nagy kiterjedésben fordulnak elő adott területen. Cél az állományaik visszaszorítása, élővilágra gyakorolt negatív hatásuk minimalizálása.

magyar név	tudományos név	hazai előfordulás	terjedés
zöld juhar	Acer negundo	N	T
ezüst juhar	Acer saccharinum	N	T
mirigyes bálványfa	Ailanthus altissima	N	T
cserjés gyalogakác	Amorpha fruticosa	N	T
kínai papíreperfa*	Broussonetia papyrifera	K	NI
nyugati ostorfa	Celtis occidentalis	N	T
keskenylevelű ezüstfa	Elaeagnus angustifolia	N	T
amerikai kőris	Fraxinus pennsylvanica	N	T
közönséges ördögcérna	Lycium barbarum L.	N	Á
közönséges vadszőlő (beleértve hibridek)	Parthenocissus inserta	N	T
kései meggy	Prunus serotina	N	T
arany ribiszke	Ribes aureum	N	Á
fehér akác	Robinia pseudoacacia	N	T
örmény szeder	Rubus armeniacus	N	T
kerti orgona	Syringa vulgaris	N	T
turkesztáni szil	Ulmus pumila	N	T
parti szőlő (beleértve hibridek)	Vitis vulpina	N	T

*Módosítva EU rendelet vagy aktuális ismeretek alapján.

Mirigyes bálványfa kertben. Sajnos ez a faj napjainkban szinte mindenütt megtalálható, a legnagyobb bajt a természetes élőhelyeken (pl. sztyepréteken, tölgyesekben) okozza, megjelenő terebélyes sarjtelepei visszaszorítják az őshonos fajokat. Megjelenésével az intenzívebb mezőgazdasági kultúrákban is problémát okozhat pl. szőlőkben, szántószegélyekben. Az emberi településeken is gondot okoz terjedésével pl. temetőkben. (Fotó: Biró Éva)

Fekete Lista – Cselekvési Lista

Inváziós idegen fajok jegyzéke, amelyek elvadulva már jelen vannak az adott területen, ott az invázió kezdeti szakaszában vannak/ lehetnek. Cél az állományaik visszaszorítása, intézkedésekkel további terjedésük megakadályozható.

magyar név	tudományos név	hazai előfordulás	terjedés
amerikai ezüstfa	Elaeagnus commutata	K	NI
budai borostyán	Hedera crebrescens	K	T
amerikai fekete nyár	Populus deltoides	K	NI
hármaslevelű hártyamag	Ptelea trifoliata	K	T

Fekete Lista – Figyelmeztető Lista

Inváziós idegen fajok jegyzéke, amelyek más hasonló éghajlatú és ökológiai adottságú területeken már inváziósak, ennél fogva a bekerülésük megakadályozása érdekében megelőző intézkedésekre van szükség.

magyar név	tudományos név	hazai előfordulás	terjedés
akácia fajok különösen	Acacia spp.	H	NI
ezüst akácia	Acacia dealbata	H	NI
édesillatú akácia	Acacia farnesiana	H	NI
füzéres akácia	Acacia longifolia	H	NI
fekete akácia	Acacia mearnsii	H	NI
sötétfájú akácia	Acacia melanoxylon	H	NI
kéklevelű akácia	Acacia saligna	H	NI
ötlevelű folyondárkékhüvely	Akebia quinata	H	Á
óriás olasznád*	Arundo donax	K	T
tengerparti seprűcserje (borfa)	Baccharis halimifolia	H	T
vöröslő eukaliptusz	Eucalyptus spp.	H	T
tasmániai eukaliptusz	Eucalyptus camaldulensis	H	T
tasmániai eukaliptusz	Eucalyptus globulus	H	T
közönséges tarkaverbéna	Lantana camara	H	T
árvamimóza	Leucaena leucocephala	H	T
kínai fagyal	Ligustrum sinense	H	T
cserjés dohány	Nicotiana glauca	H	T
közönséges fügekaktusz*	Opuntia spp.	K	T
közönséges fügekaktusz*	Opuntia ficus-indica	K	T
jeruzsálemitövis	Parkinsonia aculeata	H	NI
tengerparti fenyő	Pinus pinaster	H	T
Monterey-fenyő	Pinus radiata	H	T
fodroslevelű enyvesmag	Pittosporum undulatum	H	NI
meszkitefa	Prosopis juliflora	H	T
pontusi rododendron	Rhododendron ponticum	H	T
kínai túnafa, kínai árbócfa	Toona sinensis	H	NI
banhulfa	Triadica sebifera	H	NI
európai sünzanót	Ulex europaeus	H	T

*Módosítva EU rendelet vagy aktuális ismeretek alapján.

Szürke Lista – Operatív Lista

Potenciálisan inváziós idegen fajok jegyzéke, terjedésük megakadályozása szükséges.

magyar név	tudományos név	hazai előfordulás	terjedés
hegyi juhar vörös levélfonákú fajtája (mutánsa)	Acer pseudoplatanus cv. atropurpureum	K	NI
kerti mahónia	Berberis aquifolium	N	NI
illatos nyáriorgona	Buddleja davidii	K	T
kínai ördögcérna	Lycium chinense	NI	NI
tapadó vadszőlő	Parthenocissus quinquefolia	NI	NI
illatos császárfa	Paulownia tomentosa	K	T
kékeslevelű botnád	Phyllostachys viridiglaucescens	K	NI
sövénybambusz	Phyllostachys bissetii	K	NI
euramerikai nemes nyárak	Populus ×euramericana	N	NI
sajmeggy nyugat-európai alfaja	Prunus mahaleb subsp. mahaleb	N	NI
vörös tölgy	Quercus rubra	N	T
cseresznyeszilva	Prunus cerasifera	N	T

Szürke Lista – Megfigyelési Lista

Potenciálisan inváziós idegen fajok jegyzéke.

magyar név	tudományos név	hazai előfordulás	terjedés
tompakaréjú juhar	Acer opalus subsp. obtusatum	K	NI
déli ostorfa	Celtis australis	K	T
ragyogólevelű madárbirs	Cotoneaster divaricatus	K	NI
kerti madárbirs	Cotoneaster horizontalis	K	NI
seprőzanót	Cytisus scoparius	N	Á
mandzsu datolyaszilva	Diospyros lotus	K	T
repkény kecskerágó	Euonymus fortunei	K	NI
kínai iszalag	Fallopia aubertii	K	NI
tadzsikiszalag	Fallopia baldschuanica	K	NI
tövises lepényfa	Gleditsia triacanthos	N	NI
fekete dió	Juglans nigra	N	NI
bugás csörgőfa	Koelreuteria paniculata	N	T
illatos lonc	Lonicera fragrantissima	K	T
szivarfalevelű császárfa	Paulownia catalpifolia	NI	NI
smaragdfa	Paulownia elongata	K	NI
kaukázusi szárnyasdió	Pterocarya fraxinifolia	K	NI
ecetszömörce	Rhus typhina	N	T
enyves akác	Robinia viscosa	N	T
japán rózsa	Rosa rugosa	K	T
vörösbolyhú málna	Rubus phoenicolasius	K	T
szürke tamariska	Tamarix ramosissima	K	Á
kerti pálmaliliom	Yucca filamentosa	K	T

Forrás: Bartha Dénes (2020) Fekete lista. Magyarország inváziós fa- és cserjefajai. Szürke Lista. Magyarország potenciálisan inváziós fa- és cserjefajai. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron. ISBN 9789633343579; 9789633344187

Inváziós lágyszárú fajok listája:

Cél az állományaik visszaszorítása, élővilágra gyakorolt negatív hatásuk minimalizálása.

magyar név	tudományos név
közönséges selyemkóró	Asclepias syriaca
észak-amerikai őszirózsák	Aster lanceolatus (beleértve A. tradescantii), A. novi-belgii, A. ×salignus
átoktüske	Cenchrus incertus
süntök	Echinocystis lobata
japán, cseh és szahalini óriáskeserűfű	Fallopia japonica, F. ×bohemica, F. sachalinensis
vadcsicsóka	Helianthus tuberosus s. l. (H. decapetalus auct.)
kaukázusi medvetalp	Heracleum mantegazzianum
Szosznowsky-medvetalp	Heracleum sosnowskyi
díszárpa	Hordeum jubatum
japán komló	Humulus scandens
bíbor nebáncsvirág	Impatiens glandulifera
kisvirágú nebáncsvirág	Impatiens parviflora
vékony szittyó	Juncus tenuis
amerikai alkörmös	Phytolacca americana
kínai alkörmös	Phytolacca esculenta
magas kúpvirág	Rudbeckia laciniata
magas aranyvessző	Solidago gigantea
kanadai aranyvessző	Solidago canadensis

Elhagyott területen elszaporodó Szosznowszky-medvetalp (balra);
Szosznowszky-medvetalp levele (jobbra fent), kaukázusi medvetalp levele jobbra lent). Az adventív medvetalp fajok réteken, vízfolyások mentén terjednek, ahol óriási leveleikkel leárnyalják és kiszorítják az őshonos növényfajokat. (Fotók: Biró Éva)

Inváziós vízinövények listája:

Számos vízinövény akváriumi dísznövényként kivadulással, vagy telepítés révén került be természetes vizeinkbe. Ezek a fajok inváziós tulajdonságokkal rendelkeznek és inváziós fajjá válhatnak, ezért telepítésük kerti tavakba sem ajánlott!

magyar név	tudományos név
moszatpáfrány-fajok	Azolla filiculoides, A. mexicana
karolinai tündérhínár	Cabomba caroliniana
kanadai átokhínár	Elodea canadensis
cingár átokhínár	Elodea nuttallii
közönséges vízijácint	Eichhornia crassipes
mexikói vízibojt	Gymnocoronis spilanthoides
hévízi gázló	Hydrocotyle ranunculoides
szemcsés békalencse	Lemna minuta
sárga lápbuzogány	Lysichiton americanus
nagy fodros-átokhínár	Lagarosiphon major
nagyvirágú tóalma	Ludwigia grandiflora
sárga tóalma	Ludwigia peploides
strucctoll-süllőhínár	Myriophyllum aquaticum
felemáslevelű süllőhínár	Myriophyllum heterophyllum
kék rizsjácint	Monochoria korsakowii
úszó kagylótutaj	Pistia stratiotes
átellenes rucaöröm	Salvinia molesta (S. adnata)

Emberi gondatlanságból terjedő inváziós növényfajok (mexikói vízibojt és mexikói tölgylevél) a Hévízi-csatornán. Ezek az agresszíven terjedő fajok nagy vízfelületeket boríthatnak el teljesen kiszorítva az őshonos hínárfajokat, illetve jelentős árnyékoló hatásuk miatt képesek teljesen átalakítani a vízi élőhelyeket. (Fotók: Biró Éva)

Inváziós tulajdonságokkal rendelkező/potenciálisan inváziós vízinövények. (Többségük még nem tömeges természetes vizeinkben, de inváziós fajjá válhat!)

magyar név	tudományos név
kislevelű bakopa	Bacopa monnieri
elevenszülő vízipáfrány	Ceratopteris thalictroides
hévízi nagy-átokhínár	Egeria densa
felemáslevelű vízijácint	Eichhornia diversifolia
örvös szúrós-átokhínár	Hydrilla verticillata
koszorús vízicsillag	Hygrophila difformis
indiai vízicsillag	Hygrophila polysperma
tóalma faj	Ludwigia alternifolius
pirosfonákú tóalma	Ludwigia repens
Guadeloupei tüskéshínár	Najas guadalupensis
úszó nyílfű	Sagittaria subulata
kereklevelű fogaskehely	Rotala rotundifolia
mexikói tölgylevél	Shinnersia rivularis
púpos rence	Utricularia gibba
óriás csavarhínár	Vallisneria gigantea
közönséges csavarhínár	Vallisneria spiralis

Az Európai Unió számára veszélyt jelentő (EU listás) fajok

1143/2014. EU rendelet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről és végrehajtási rendeletei alapján

Az uniós jegyzéken szereplő 49 növényfaj legfontosabb adatai*

magyar név	tudományos név	jegyzékre kerülés időpontja	magyarországi helyzet
mirigyes bálványfa	Ailanthus altissima	2019.08.15	természetben széles körben elterjedt
közönséges selyemkóró	Asclepias syriaca	2017.08.02	természetben széles körben elterjedt
bíbor nebáncsvirág	Impatiens glandulifera	2017.08.02	természetben széles körben elterjedt
tengerparti seprűcserje (borfa)	Baccharis halimifolia	2016.08.03	természetben nem, csak kertekben, ill. fogságban előforduló
óriásrebarbara	Gunnera tinctoria	2017.08.02	természetben nem, csak kertekben, ill. fogságban előforduló
sárga lápbuzogány	Lysichiton americanus	2016.08.03	természetben nem, csak kertekben, ill. fogságban előforduló
rózsás tollborzfű	Pennisetum setaceum	2017.08.02	természetben nem, csak kertekben, ill. fogságban előforduló
japán fojtóbab vagy kudzu	Pueraria lobata	2016.08.03	természetben nem, csak kertekben, ill. fogságban előforduló
keleti fafojtó	Celastrus orbiculatus	2022.07.12. *2027. augusztus 2-tól kell alkalmazni	természetben nem, csak kertekben, illetve fogságban előforduló
úszó kagylótutaj	Pistia stratiotes	*2022.07.12. 2024. augusztus 2-tól kell alkalmazni**	természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
karoliniai tündérhínár	Cabomba caroliniana	2016.08.03	természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
közönséges vízijácint	Eichhornia crassipes	2016.08.03	természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
cingár átokhínár	Elodea nuttallii	2017.08.02	természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
mexikói vízibojt	Gymnocoronis spilanthoides	2019.08.15	természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
kaukázusi medvetalp	Heracleum mantegazzianum	2017.08.02	természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
Szosznovszkij-medvetalp	Heracleum sosnowskyi	2016.08.03	természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
japán komló	Humulus scandens	2019.08.15	természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
hévízi gázló	Hydrocotyle ranunculoides	2016.08.03	természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
nagy fodros-átokhínár	Lagarosiphon major	2016.08.03	természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
nagyvirágú tóalma	Ludwigia grandiflora	2016.08.03	természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
sárga tóalma	Ludwigia peploides	2016.08.03	természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
strucctoll-süllőhínár	Myriophyllum aquaticum	2016.08.03	természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
felemáslevelű süllőhínár	Myriophyllum heterophyllum	2017.08.02	természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
átellenes rucaöröm	Salvinia molesta (S. adnata)	2019.08.15	természetben előforduló, de nem széles körben elterjedt
fűzfalevelű akácia	Acacia saligna (A. cyanophylla)	2019.08.15	nem észlelt
aligátorfű	Alternanthera philoxeroides	2017.08.02	nem észlelt
seprűalakú fenyérfű	Andropogon virginicus	2019.08.15	nem észlelt
nagyvirágú szívmag	Cardiospermum grandiflorum	2019.08.15	nem észlelt
lila pampafű	Cortaderia jubata	2019.08.15	nem észlelt
évelő prérifű	Ehrharta calycina	2019.08.15	nem észlelt
(cserje) Hakea sericea	Hakea sericea	2022.07.12	nem észlelt
perzsa medvetalp	Heracleum persicum	2016.08.03	nem észlelt
(keserűfűfélék) Koenigia polystachya	Koenigia polystachya	2022.07.12	nem észlelt
ezüstös bokorhere	Lespedeza cuneata (L. juncea var. sericea)	2019.08.15	nem észlelt
japán iszalagpáfrány	Lygodium japonicum	2019.08.15	nem észlelt
japán gázlófű	Microstegium vimineum	2017.08.02	nem észlelt
keserű hamisüröm	Parthenium hysterophorus	2016.08.03	nem észlelt
ördögfarok-keserűfű	Persicaria perfoliata	2016.08.03	nem észlelt
meszkitefa	Prosopis juliflora	2019.08.15	nem észlelt
(tengeri algafaj) Rugulopteryx okamurae	Rugulopteryx okamurae	2022.07.12	nem észlelt
kínai faggyúfa	Triadica sebifera (Sapium sebiferum)	2019.08.15	nem észlelt
fekete akácia	Acacia mearnsii [vagy „mearnsi”]	2025.08.07. *2027. augusztus 7-től kell alkalmazni	nincs információ/ nem észlelt
kínai papíreperfa	Broussonetia papyrifera	2025.08.07. *2027. augusztus 7-től kell alkalmazni	nincs információ/ nem észlelt
új-zélandi pozsga, hájvirág	Crassula helmsii	2025.08.07. *2027. augusztus 7-től kell alkalmazni	nincs információ/ nem észlelt
fokföldi borostyán	Delairea odorata	2025.08.07. *2027. augusztus 7-től kell alkalmazni	nincs információ/ nem észlelt
(tengerifű) Nanozostera japonica	Nanozostera japonica	2025.08.07. *2027. augusztus 7-től kell alkalmazni	nincs információ/ nem észlelt
ártéri japánkeserűfű/japán óriáskeserűfű	Reynoutria japonica [Fallopia japonica]	2025.08.07. *2027. augusztus 7-től kell alkalmazni	pontos helyzete nem tisztázott
óriás japánkeserűfű/szahalini óriáskeserűfű	Reynoutria sachalinensis [Fallopia sachalinensis]	2025.08.07. *2027. augusztus 7-től kell alkalmazni	pontos helyzete nem tisztázott
cseh óriáskeserűfű	Reynoutria × bohemica [Fallopia × bohemica]	*2025.08.07. 2027. augusztus 7-től kell alkalmazni**	természetben széles körben elterjedt
*A lista bizonyos időközönként felülvizsgálatra kerül igazodva az inváziós folyamatokhoz, valamint új fajokkal bővíthető (Frissítve: 2025.10.07.)

Növényjegyzék, természetközeli kertészkedés