Lezajlott a jubileumi Sasszinkron akció Zalában is

Huszadik alkalommal rendezte meg a hazánkban telelő ragadozómadarak számbavételére irányuló programját a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

A jubileumi Sasszinkron péntektől vasárnapig tartott.

A monitoring program lényege, hogy az abban részt vevő önkéntesek – a szervező egyesület tagjai mellett jellemzően a nemzeti parkok munkatársai, társ civil szervezetek képviselői, illetve további önkéntesek – az ország területét lefedve, azonos időben mérjék fel a ragadozómadár állományt. A megfigyelés elsősorban a sasokra irányul, de Lelkes András természetvédelmi felügyelő – akihez ez évben is társultunk – azt mondja: az egyéb fajokra vonatkozó adatokra is szükség van ahhoz, hogy a fajvédelmi tevékenységüket tervezni tudják.

Kerkaszentkirályról, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság irodájától indulunk a terepre, az első néhány kilométerre a fotó miatt András munkatársa, Právics Márk is csatlakozik hozzánk, aztán mi déli irányba, a Mura mentén haladunk tovább, Márk pedig északnak, a Hetés irányába indul el.

Előtte azonban gyorsan megjegyzi: korábban arrafelé is észleltek már réti sast, ám a fészke még nincs meg. Az is lehet, hogy szlovén területen fészkel, s onnan jár át Magyarországra.

– A fészkek helyét a madarak védelme érdekében titokban tartjuk – magyarázza. – Általában erdőben fészkelnek, ezért védelmi zóna kijelölésére is szükség van. Ez azt jelenti, hogy általában száz méteres sugarú körben, költési időszakban pedig 500 méteren belül tiltott mindenfajta erdészeti tevékenység.

– Sast ilyenkor nagyon nehéz észlelni – folytatja Lelkes András, miközben haladunk Letenye felé. – A Sasszinkron idejét anno azért január közepére jelölték ki, mert általában ilyenkor van a leghidegebb, s a ragadozómadarak élelemszerzés miatt ilyenkor a vizes élőhelyek környékén gyűlnek össze. Jelenleg viszont erre kevés esély mutatkozik, hiszen az enyhébb hőmérséklet, a hajtóvadászatok alkalmával az erdőben hagyott zsigerek, s úgy általában, a viszonylagos meleg miatt kicsit élénkebbé vált élővilág miatt most amolyan „habzsi-dőzsi” időszakot élvezhetnek.

Közös barangolásunk nem is hoz eredményt, sast egyet sem látunk, egerészölyvet viszont jócskán. A leggyakoribb hazai ragadozómadarunk, amely Zalában is százas nagyságrendben fordul elő – jegyzi meg András. Észlelünk vonuló darvakat is, ezek ugyan nem ragadozómadarak, de szemmel láthatóan izgalomba hozzák a természetvédelmi őrt. Kérdő tekintetünkre rögtön adja is a magyarázatot: egykor költöttek Zalában, de már csak elvétve fordulnak elő errefelé.

Közös barangolásunk itt véget ér, de András az esti órákban ad még egy telefonos tájékoztatót. Ebből kiderül, a nap későbbi részében három réti sast is láttak a természetvédelmi őrök – ezek ott bukkantak elő, ahol számítottak rájuk –, illetve került még a szemük elé egy-egy vándorsólyom és héja, továbbá néhány kékes réti héja, valamint tucatnyi vörös vércse is. Utóbbiakból a Principális alsó szakaszának környékét monitorozó Schneidler Viktor is észlelt néhány példányt.

Forrás: ZAOL

Ugrás a tetejére