(Preserving and restoring floodplain forest habitats along the Mura-Drava-Danube rivers)
Projektazonosító: 101113557 - LIFE22-NAT-AT-LIFE RESTORE for MDD
A projekt kezdete: 2023. 10. 01.; tervezett befejezése: 2028. 09. 30.
A projekt teljes költségvetése: 20 024 000 euro
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság projektköltségvetése: 326 628 euro
Az uniós támogatás mértéke: 67%
A 17 partnerszervezet:
Ausztria: WWF Ausztria (konzorciumvezető); Stájerország Tartományi Önkormányzata; Steierisches Vulkanland GmbH (Délkelet-Stájerország regionális fejlesztési ügynöksége)
Szlovénia: Szlovén Köztársaság Természetvédelmi Intézete; Szlovénia Vízügyi Ügynöksége; Szlovén Állami Erdőgazdaság
Magyarország: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság; Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság; WWF Magyarország
Horvátország: Zöld Eszék Környezet- és Természetvédelmi Egyesület; Horvát Vízügyi Igazgatóság; Eszéki Egyetem Agrobiotechnológiai Tanszék, Kapronca-Kőrös Megye Természetvédelmi Hivatala; Varazsdin Megye Természetvédelmi Hivatala; Verőce-Drávamente Megye Természetvédelmi Hivatala; Međimurje Nature Közalapítvány
Szerbia: Vajdasági Állami Erdőgazdaság
A projekt tanácsadó testülete a Mura–Dráva–Duna Ötoldalú Bioszféra Rezervátum Irányító Bizottsága, az öt ország környezetvédelmi minisztereinek képviseletében (TBR MDD Steering Committee)
A projekt célja:
A projekt a Duna-medence legnagyobb egybefüggő ártéri erdőterületeinek, kiemelten az ártéri puhafaligetek és keményfaligetek, valamint az ezekhez kapcsolódó vízjárta élőhelyek, mint például a folyókról leszakadt holtágak hosszú távú megőrzésére és helyreállítására összpontosít. A konzorcium célja 2.472 ha kiterjedésben ártéri élőhelyek és több, mint 45 km hosszúságban víztestek helyreállítása és élőhelyfejlesztése, valamint 966 000 m 3 üledék eltávolítása a természetes folyódinamika révén.
A projekt célterülete egy 2070 km hosszú természetes ökológiai folyosó, amely 17 Natura 2000 területet és számos további védett területet köt össze az UNESCO MAB Ötországos Mura Dráva Duna Bioszféra-rezervátum területén. A területek a három folyó 700 km es szakaszán egybefüggő láncként sorakoznak. A kedvezőtlen természetvédelmi helyzetű, csökkenő tendenciát mutató, degradálódó ártéri erdők a terület erdőszerkezetének közel felét teszik ki. A folyószabályozás, a nem fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlat, az idegenhonos özönfajok elterjedése, a biodiverzitás csökkenésének megállíthatatlan tendenciája, a génkészletek kimerülése, a határokon átnyúló menedzsment kevésbé hatékony összehangolása együttesen gyakorolnak negatív hatást ezen élőhelyek állapotára.
A kedvezőtlen hatásokat a vízgazdálkodásért, erdőgazdálkodásért, védett területek kezeléséért, regionális igazgatásért felelős szervek és szakmai civil szervezetek ágazatközi projektkonzorciuma igyekszik kezelni a három folyó mentén fekvő, 29 projekthelyszínen megvalósuló, határokon átnyúló, integrált helyreállítási akciók, természetvédelmi célú beavatkozások keretében.
A folyók hidromorfológiáját 4 különböző helyszínen állítják helyre a természetes erdőfelújulás biztosítása érdekében A mellékvizeket több helyütt összekötik a folyóval és 14 helyszínen történik célzott holtágrehabilitáció, ezáltal javítva az ártéri erdők vízellátottságát és természetességét. A természetközeli erdők megőrzése, helyreállítása vagy tervezett erdősítés 11 helyszínen történik. Az intézkedések fenntartható eredményeit 3 folyószakaszon a határokon átnyúló, kísérleti jellegű integrált folyami helyreállítás biztosítja. A helyreállítási erőfeszítéseket kommunikációs, ismeretterjesztő és környezeti nevelési akciók, bioszféra-rezervátum napok megrendezése, valamint folyamatos, a beavatkozások hatását vizsgáló monitoring feladatok kísérik.
Igazgatóságunk a projekt keretében működő folyóhelyreállítási, erdőrekonstrukciós, kommunikációs és környezeti nevelési, valamint monitoring munkacsoportok tevékenységében is részt vesz.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság beavatkozási helyszínei:
Letenye település közelében a Mura folyó árterében fekvő, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe tartozó Bodzás-holtág és Hosszúvíz-holtág vízpótlásának helyreállítása történik. Mindkét holtág esetében megszűnt a folyóval való élő kapcsolat, kizárólag nagyobb árvizek esetén jutnak csekélyebb mértékű átöblítéshez. A rendszeres, magas árvizek megritkulása a magas természeti értékű holtágak és az azt körülölelő ártéri erdők természeti állapotát negatívan befolyásolja. A projekt keretében a rendszeres vízpótlás érdekében újra összeköttetésbe kerül a Murával, illetve az átfolyást segítő terelő és összekötő árkok létesülnek a holtág területén belül. Mindkét holtág esetében a nagyobb vizek visszavezetése érdekében is létesülnek kifolyó árkok a folyó irányába. A két holtág vízpótlását, a víz átvezetését és végül kivezetését biztosítandó összesen 1300 m árok kerül kialakításra. A Hosszúvíz-holtág esetében egy oldalbukó, egy vízátvezető vápa és erdészeti átjáró, valamint átereszek cseréje is szükséges. Egy korábbi projekt keretében 2019-ben mindkét holtágra elkészültek a vízpótló rendszer műszaki tervei, melyekre vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezünk. A kiviteli tervezés és a kivitelezés mintegy 2 évet vesz igénybe.
Tótszerdahely település mellett, a Mura árvízvédelmi töltésén kívül fekszik az önkormányzati tulajdonú Tótszerdahelyi-holtág, melynek vízpótlás híján vízszintje drasztikusan lecsökkent az utóbbi évtizedben. A zsugorodó vízfelületű holtág többek között fokozottan védett és közösségi jelentőségű fajok (pl. zöld acsa – Aeshna viridis, lápi álarcos-szitakötő – Leucorrhinia pectoralis, lápi póc – Umbra krameri) állományainak is otthont ad. Vízpótlása a Mura folyóból az árvízvédelmi töltés miatt nem megvalósítható, kizárólag egy közeli vízfolyásból történhet. A víz átvezetésére egy fenékküszöb kialakítására és feliszapolódott árkok kotrására van szükség mintegy 400 m hosszúságban. A holtág területén nyolc kisebb, cca. 150 nm kiterjedésű medence kerül kialakításra iszapkotrással. Ezek menekülőtérként szolgálnak a hosszabb aszályos időszakok átvészelésére a holtág vízhez kötődő fajainak számára. A tótszerdahelyi önkormányzat a pályázathoz támogató nyilatkozatát adta. A projekt a rehabilitációs céllal összefüggésben a geodéziai felmérést, a műszaki tervezést, az engedélyeztetést és a kivitelezést egyaránt tartalmazza. A vízpótlási munkák befejezése 2028-ban várható.
A három helyszínen végzett beavatkozások az előzetes modellezések szerint mintegy 127 hektáron javítják az ártéri élőhelyek állapotát, beleértve a holtágakat és a vízhatástól nagyban függő ártéri ligeterdőket is. Az itt élő növény- és állatközösségek számára a helyreállítási munkák biztosíthatják fennmaradásuk zálogát. A holtágak, mint élő- és szaporodóhelyek fennmaradása kiemelt fontosságú, de az ártéri erdők állapota fontos tényező a dél-zalai fekete gólya és rétisas állományok hosszú távú megőrzésében is.
