A nutria nyomában Nyugat Zalában

  • Nutria a patakparton
  • Nutria család - vadkamerás felvétel
  • Nutria és bütykös hattyú
  • Nutria
  • Nutria megfigyelések Zala megyében
  • Nutria
  • Právics Márk természetvédelmi őr, BfNPI

Terjedőben van Zala megye nyugati peremén a nutria (Myocastor coipus).

A Dél-Amerikában őshonos rágcsálót értékes prémje és húsa miatt telepítették Európába a 19. század végén. A szőrmetelepekről megszökött példányok kiváló alkalmazkodóképességüknek köszönhetően önfenntartó populációkat hoztak létre. A mocsári hódnak is nevezett nutria ma már Európa mérsékelt éghajlatú részén széles körben elterjedt. Hazánkba nagy valószínűséggel a szomszédos országok felől terjeszkedő, tenyészetekből szökött példányok leszármazottjai jutottak el. A nutria elsősorban Szlovákia és Ausztria felől, a Duna és mellékágai mentén terjeszkedik, ugyanakkor Szlovénia és Horvátország irányából is megfigyelhető inváziója.

Zala megyében 2016-ban észlelték első példányát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a Mura folyó felső szakaszánál. Azóta több alkalommal sikerült megfigyelni élő és elpusztult példányait a Mura és a Kerka folyók mentén. Az utóbbi években a megye nyugati szélén, a szlovén határ mellett fekvő Hetés nevű kistáj néhány patakjában és kavicsbányatavában került szem elé több alkalommal ez a nagytestű rágcsáló. A korábbi években elsősorban elpusztult és legyengült példányok kerültek elő, melyek feltételezhetően a téli táplálékhiány következtében hullottak el. Az elmúlt évek enyhe telei azonban kedveznek a faj terjedésének. A tavalyi évben sikeres szaporodását is sikerült megfigyelni.

Annak érdekében, hogy Igazgatóságunk képet kapjon ennek a természetes élőhelyekre és az élővilágra potenciálisan veszélyt jelentő inváziós fajnak a terjedéséről, jelenlegi előfordulásáról, természetben való alkalmazkodásáról, vadkamerákat helyeztünk ki a Hetésben, a Kebele elnevezésű Natura 2000 területen. Május elejétől négy, majd később másik öt helyszínre kerültek önműködő, mozgásérzékelő kamerák. A kamerák olyan lassú folyású, dús parti növényzetű vízfolyások mellé lettek kihelyezve, amelyek közelében korábban már észleltük a fajt, illetve további, a nutria megtelepedésére alkalmas víztestek partjára. A kilencből hat helyszínen örökítettek meg nutriát a kamerák, eddig összesen 18 alkalommal. A képekből jól látszik, hogy azokon a helyeken, ahol korábban megfigyeltük a fajt, ott jelenleg is előfordul. Két helyszínen készültek képek az anyjukat kísérő fiatal egyedekről. A fotók alapján kijelenthetjük, hogy a nutria sikeresen szaporodik, önfenntartó populációja alakult ki a területen. Ez aggodalomra ad okot, ugyanis a nutria szapora rágcsáló, megfelelő körülmények között évente két alkalommal is világra hozhat 2-9 kölyköt, és a fiatalok már az első évben ivaréretté válhatnak, így a faj további gyors terjedése várható.

A megtelepedett nutriák a vízfolyások töltésébe ásott üregekkel és a szántóföldi növények fogyasztásával okozhatnak gazdasági kárt. Az élőhelyek átalakításával az őshonos élővilágra is negatív hatást gyakorolhat, ugyanis nagy területen képesek kipusztítani a nádast, és más vízi növényzetet. A nutria szerepel az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékén, így az ellene való védekezés a hazai természetvédelem számára is fontos feladat. A vadkamerás felmérés eredményei jó kiindulási alapot jelenthetnek az állomány visszaszorítását célzó beavatkozások tervezéséhez.

A kihelyezett vadkamerák természetesen nem csak a nutria elterjedésről szolgáltatnak fontos adatokat, hanem a terület vizes élőhelyeinek mentén élő más állatfajok előfordulásáról is. A vadkamerák segítségével eddig összesen 38 állatfaj jelenlétét sikerült kimutatni. Két új előfordulási helyről került elő a fokozottan védett vadmacska. A nehezen megfigyelhető, rejtett életmódú ragadozó a térség több pontjából korábban már ismert volt. A felmérés során lencsevégre került a fokozottan védett fekete gólya és a darázsölyv is.

Szöveg, térkép és képek:

Právics Márk
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Nyugat-Zala Tájegység

A Zalai Hírlap is interjút készített kollégánkkal a témával kapcsolatban:

Elszaporodott a nutria Zala megye nyugati peremén

A természetes élőhelyekre, valamint az élővilágra is potenciálisan veszélyt jelent a Zala megye nyugati peremén is egyre nagyobb számban felbukkanó inváziós rágcsáló faj, a nutria. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai vadkamerák kihelyezésével igyekeztek a térségben fellelhető példányok földrajzi elterjedését, mozgását, szokásait és szaporulatát, illetve alkalmazkodását a természeti környezethez megfigyelni.

Erről Právics Márk, a nyugat-zalai tájegység természetvédelmi őre számolt be lapunknak. Elmondta: a Dél-Amerikában őshonos nutria első példányát 2016-ban észlelték a Mura felső szakaszánál. Azóta több alkalommal sikerült megfigyelni további élő és elpusztult példányokat a Mura és a Kerka menti területeken. Az utóbbi években a megye nyugati szélén, a szlovén határ mellett fekvő Hetés néhány patakjában és kavicsbányatavában szintén több alkalommal került szemük elé ez a nagytestű rágcsáló. Míg a megelőző években elsősorban elpusztult, illetve legyengült példányok kerültek elő, amelyek a természetvédelmi őr szerint feltételezhetően a téli táplálékhiány következtében hullottak el, addig az utóbbi időszak enyhe telei kedveztek a faj terjedésének. Ennek köszönhetően 2021-ben már sikeres szaporodását is regisztrálták.

A nutria Dél-Amerikában (Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Paraguay, Uruguay) őshonos (Carter and Leonard 2002), Észak-Amerikába, Európába, Afrikába és Ázsiába pedig betelepítették gazdasági (elsősorban szőrme) céllal (Carter, 2007). A nutria farmokról kiszökött állatok a szabad természetben önfenntartó populációkat hoztak létre.

- A nutriát értékes prémje és húsa miatt a XIX. század végén telepítették át Dél-Amerikából Európába – magyarázta Právics Márk. – Kifejezetten gazdasági célból létrehozott tenyészetekben, úgynevezett szőrmetelepeken tartották őket, ahonnan időnként sikerült néhány példánynak megszöknie. Ezek a kiváló alkalmazkodóképességüknek köszönhetően önfenntartó populációkat hoztak létre, így a nutria mára Európa mérsékelt éghajlatú részén széles körben elterjedt. Hazánkba nagy valószínűséggel a szomszédos országok felől terjeszkedő, ugyancsak tenyészetekből szökött példányok leszármazottjai jutottak el. Elsősorban Szlovákia és Ausztria felől érkezhettek, hiszen eleinte a Duna és mellékágai mentén jelentek meg, ugyanakkor Szlovénia és Horvátország irányából is megfigyelhető inváziójuk.

Élőhelye

A nutria elsősorban állandó vizeink mellett, különösen nádasok és mocsarak közelében fordul elő. Megtalálható továbbá folyók, patakok, tavak, és sós mocsarak környékén is a part menti területeken, azonban nem távolodik el 100 méternél távolabb a vizektől, amelyben él. Irodalmak szerint a szabadban nem éli túl a kemény teleket, amely csökkentheti a túlélését szabad természetben, de ez a tény megdőlni látszik.

A természetvédelmi őr hozzátette: a mocsári hódnak is nevezett nutria a vízfolyások töltésébe ásott üregekkel és a szántóföldi növények fogyasztásával okoz gazdasági kárt. Az élőhelyek átalakításával az őshonos élővilágra is negatív hatást gyakorol, ugyanis nagy területen képes kipusztítani a nádast, és egyéb vízi növényzetet, köztük védett fajokat is. A nutria ezért felkerült az Európai Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok jegyzékére, ennek okán az ellene való védekezés a hazai természetvédelem számára is fontos feladattá vált.

- Annak érdekében, hogy igazgatóságunk pontos képet kapjon a nutria jelenlegi előfordulásáról és terjedéséről, valamint a természetben való alkalmazkodásáról, májustól vadkamerákat helyeztünk ki – sorolta tovább Právics Márk. – Eleinte négy, majd később további öt helyszínre kerültek önműködő, mozgásérzékelő kamerák. Olyan lassú folyású, dús parti növényzetű vízfolyások mellé telepítettük ezeket, amelyek közelében korábban már észleltünk nutriát, de az inváziós rágcsáló megtelepedésére alkalmas egyéb víztestek partszakaszaira is kiterjesztettük a megfigyelést. A kilencből hat helyszínen örökítettek meg nutriát a kamerák, szeptember elejéig összesen 18 alkalommal. Az eszközök által rögzített képekből jól látszik, hogy azokon a helyeken, ahol korábban észleltünk már nutriát, ott jelenleg is előfordul. Két helyszínen ráadásul anyjukat kísérő fiatal egyedekről is készültek felvételek.

Megjelenése, biológiája és szaporodása

Nagytestű rágcsáló (testtömege 5-9 kg körüli, testhossza 40-60 cm, farok hossza: 30-45 cm), színezete barna, sárgás barna, farka hengeres. Úszóhártyás lábai lenyomata megközelítőleg 15 cm nagyságú, lábnyomában az úszóhártya mindig látható. Metsző fogai kiemelkedőek, világos narancssárga színűek, pofája fehér foltos. Növényevő, szántóföldi növényeket és vízi növényeket egyaránt fogyaszt. Szelektív táplálkozása jelentősen csökkentheti a mocsári növényzet összetételét. Jellemző rá az ürülék fogyasztás (koprofágia), valamint alkalmanként kagylókkal is táplálkozik. Emlős. Jelentős összefüggés figyelhető meg a hideg telek és a nőstények reprodukciós képessége között. Az embrió vesztés esélye a vemhesség 13-14 hetéig magasabb, mely függ a vemhességet megelőző tél keménységétől és a nőstények egészségi állapotától. A vemhesség 127-138 napig tart, mely elteltével 2-9 számú utódot hoz világra.

A természetvédelmi őr szerint a fotók alapján kijelenthető, hogy a nutria sikeresen szaporodik, vagyis önfenntartó populációja alakult ki a megfigyelt területen. Ez aggodalomra ad okot, ugyanis a nutria szapora rágcsáló, megfelelő körülmények között évente két alkalommal is világra hozhat 2-9 kölyköt, és a fiatalok már az első életévükben ivaréretté válhatnak, így a faj további gyors terjedése várható. A nemzeti park munkatársai által végzett vadkamerás felmérések eredményei ugyanakkor jó kiindulási alapot jelenthetnek az állomány visszaszorítását célzó beavatkozások tervezéséhez.

- A kihelyezett vadkamerák természetesen nem csak a nutria elterjedésről szolgáltattak fontos adatokat számunkra, hanem a terület vizes élőhelyei mentén élő más állatfajok előfordulásáról is képet kaptunk – mutatott rá Právics Márk. – A vadkamerák segítségével eddig összesen 38 állatfaj jelenlétét sikerült kimutatni. Két új előfordulási helyről került elő például a fokozottan védett vadmacska. Ez a nehezen megfigyelhető, rejtett életmódot folytató ragadozó már korábban ismert volt számunkra a térség több pontjából, új felbukkanási helyeiket azonban örömmel konstatáltuk. A felmérés során lencsevégre került továbbá fokozottan védett fekete gólya, valamint darázsölyv is.

Forrás: zaol.hu

Az eredeti cikk elérhető IDE kattintva.

A Kossuth Rádió Právics Márk kollégánkkal készített interjúja a 2022. szeptember 21-i Hajnal-Táj című műsorban hallgatható meg (5:19 perctől 5:24 percig):

Rádió lejátszó Kossuth | MédiaKlikk (mediaklikk.hu) | 2022. szeptember 21. Hajnaltáj

A Kossuth Rádió 2022. október 25-i Hajnaltáj című műsorában (5:23 perctől 5:28 percig) további érdekességeket tudhatunk meg a Právics Márk kollégánkkal készített interjúból:

Rádió lejátszó Kossuth | Médiaklikk (mediaklikk.hu) | 2022. október 25. Hajnaltáj


Scroll to top