Hogyan gazdálkodunk helyesen, védett területen? Mi a természetvédelmi, környezetvédelmi szempontból legmegfelelőbb gazdálkodási mód a bakonyi gyepeken?
A bakonybéli saját vagyonkezelési területeinken minden feltétel adott ahhoz, hogy egy rendkívül változatos, mozaikos élőhelyszerkezetet alakítsunk ki. Minél változatosabb az élőhely, annál változatosabb a terület fajkészlete, annál stabilabb, ellenállóbb az életközösség.
Az erdőkkel körbevett, cserjésedő réteken megfelelő időben és megfelelő módszerrel végzett élőhely-rekonstrukció eredménye az, hogy ma már az erdők és cserjefoltok tarkította réteken, fás legelőkön bakonyi gazdálkodók marhái, lovai és juhai legelhetnek. Erdei, gyepi és bozótosban élők mind megtalálják nálunk kedvenc életfeltételeiket.
A legoptimálisabb élőhelykezelési módszernek itt a legeltetést tartjuk, hiszen a legelő állat a területről felvett tápanyagot, trágyázásával, hullatékával azonnal visszapótolja, így a hasznosítás nem jár a talaj elszegényedésével. A legelő állatok a terület diverzitását, változatosságát is növelik, hiszen a hozzájuk kapcsolódó élőlények – elsősorban rovarok – különféle bonyolult táplálékhálózatok tartópillérei, így a terület gerinces faunája is színesedik. A legelő állatok szőréből cinkefészek, hullatékából szervestrágya és rovarhotel, legyeiből fecskeebéd készül. Talpuk alatt a pockok, felettük az ölyvek örülnek.
Kaszálási bejelentő, búvósávok, gazdálkodási napló, nitrogénkvóta rendben, túllegeltetésről szó sem lehet!
A "főszereplők" épp most indulnak a porondra. Jó étvágyat nekik!
Szöveg és fotók:
Bátai József
természetvédelmi őr
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
