A Hévízi-tó rejtett barlangjainak nyomában

  • Pletykapad alatti 1. számú barlang
  • Pletykapad alatti 1. számú barlang
  • Pletykapad alatti 2. számú barlang
  • Pletykapad alatti 2. számú barlang
  • Pletykapad alatti 3. számú barlang
  • Pletykapad alatti 3. számú barlang
  • Pletykapad alatti 4. számú barlang
  • Pletykapad alatti 4. számú barlang
  • Pletykapad alatti 5. számú barlang
  • Pletykapad alatti 5. számú barlang

A Hévízi-tó a világon egyedülálló biológiailag aktív, tőzeg medrű, gyógyhatású termáltó, amelynek megőrzése céljából hozták létre az országos jelentőségű védett természeti területek közé tartozó, mintegy 60 hektáros, Hévízi-tó Természetvédelmi Területet.

A Hévízi-tavat tápláló források kutatása már több mint egy évszázaddal ezelőtt elkezdődött, de az XIX. század végén és a XX. század első felében még nem álltak rendelkezésre azok a technikai eszközök, amelyek segítségével a korai kutatások eredményre vezethettek volna. A XX. század második felében a búvárfelszerelések fejlődésének és elérhetőségüknek köszönhetően az 1970-es években új lendületet vett a Hévízi-tó felszíne alatti kutatás.

A Hévízi-tó forrásbarlangját több mint 50 éve (1975-ben) fedezték fel az Amphora Búvár Klub tagjai. Az akkori térképeken a Hévízi-forrásbarlang felfedezői 5 további kisebb barlangot is ábrázoltak a "forráskürtő" nyugati sziklafalán, ezeket „Pletykapad alatti barlangoknak" nevezték, felmérték a járataik hosszát és kor technikai eszközeinek megfelelő pontossággal berajzolták helyüket a tóról készített térképeken. A Hévízi-forrásbarlangban azóta is folyamatosan ellenőrzik a források vizének hőmérsékletét, a barlangból kilépő víz mennyiségét, a víz kémiai és fizikai jellemzőit. Ugyanakkor a „Pletykapad alatti barlangok” már nem tartottak számot érdeklődésre, hiszen azokban nincsenek működő források.


A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság és a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő természetvédelmi szakembereiben egy szakmai egyeztetést követően felmerült az igény a több mint 50 éves térképeken ábrázolt barlangok földrajzi helyzetének – pontosabban azok bejáratainak – a geodéziai pontosságú bemérésére, valamint fotó és videó dokumentáció készítésére.

2026. március 17-én a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya és a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő munkatársai kissé izgatottan kezdték összeállítani a szükséges eszközöket és felszereléseket a tervezett mérések végrehajtásához. A terv szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság két természetvédelmi őr búvára lemerül a barlangok bejáratához és onnan egy jól látható színű bóját enged fel a felszínre, aminek a helyzetét (földrajzi koordinátáit) a felszínen, csónakban tartózkodó kollégák egy geodéziai pontosságú GNSS vevő készülékkel bemérik.


A feladat leírva egyszerűnek tűnik, de a megvalósítás korántsem volt könnyű. Nehezítette a mérést, hogy folyamatosan fújt az északi szél, nem volt egyszerű a 10-15 méteres mélységben lévő barlangok bejáratától a bóját felengedni és stabilan megtartani, ráadásul a felszínen és a felszín alatt lévő kollégák közötti kommunikáció sem volt megoldott. Minden nehezítő körülmény ellenére azonban sikerült a szükséges méréseket elvégezni, sőt a búvárok a második merülésük során mindegyik barlangról készítettek fotó és videó felvételeket. Így már ezek a barlangok is megjelenhetnek a közhiteles Országos Barlangnyilvántartásban.

A fokozottan védett Hévízi-forrásbarlang, a benne fakadó források által létrehozott és táplált Hévízi-tó, valamint az abban és környezetében kialakult geomorfológiai formák, barlangok, élőhelyek és az ott élő élőlények, egymásra épülő, egymásra oda-visszaható, egymással folyamatos kölcsönhatásban lévő természeti rendszert képeznek, amely rendszer minden elemének védelme csak az egész ökoszisztéma rendszerszintű védelmével érhető el. Ezért a Hévízi-tóban csak kutatási, természetvédelmi és műszaki feladatok ellátása érdekében, hatósági engedélyhez és vagyonkezelői hozzájáruláshoz kötötten lehet búvár merüléseket végrehajtani.


A cikk és a képek önálló szellemi alkotások, amelyek 1999. évi LXXVI. számú, a szerzői jogról szóló törvény vonatkozó paragrafusai alapján a szerző kizárólagos tulajdonát képezik. A szöveg és a képek kizárólag a szerző hozzájárulásával változtatás nélkül, teljes terjedelmében idézhetők vagy vehetők át.

Szöveg: Sinka Gábor és Ancsin Gergely
Fotók: Sinka Gábor / BfNPI

A Hévízi TV interjúja elérhető IDE, vagy az alábbi képre kattintva.

Ugrás a tetejére