A természet örökmozgói

  • A természet örökmozgói - folyóvizek
  • A természet örökmozgói - Mura 1783
  • A természet örökmozgói - Mura 1845
  • A természet örökmozgói - Mura 1878
  • A természet örökmozgói - Mura 1910
  • A természet örökmozgói - Mura 1941
  • A természet örökmozgói - Mura 2021
  • Az én folyótörténetem - játék

Folyóvizeink tájformáló tevékenysége

„Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!”
Petőfi Sándor - Föltámadott a tenger…

A folyóvizek mindennapjai sohasem unalmasak: reggel építés és bontás, délután átrendezés és szállítás, lefekvés előtt pedig kavicskoptatás és medervájás, melynek legfőbb célja a lankadatlan tájformálás. A testünket átszövő érrendszerhez hasonlóan a vízfolyások behálózzák a tájat, elemeit összekötik és anyagokat szállítanak egyik helyről a másikra, egyszóval éltetnek. Nem túlzó tehát az a kifejezés sem, hogy „a víz a táj vére”. Az élő szervezet működési elve alapján ugyancsak elmondható, hogy a víz hiánya a táj betegségeire utalhat, míg ha túl sok van belőle, az sem egészséges állapot.

Legyen szó álló- vagy folyóvízről, az az egy biztos, hogy számos ponton elválaszthatatlanul kötődünk hozzájuk. A víz igazi természeti kincsünk: ivóvízként szolgál minden élőlény számára, élőhelyet biztosít a vízi- és vízparti élővilágnak, szállítási- és közlekedési útvonal, megújuló energiaforrás, szabadidős- és sportolási tevékenységek helyszíne, a települések kondicionáló felületei, valamint esztétikai, rekreációs és egyéb gazdasági szerepet is betölt az életünkben.

Jelenlétüknél fogva folyóvizeinket az egyik legmeghatározóbb tájformáló elemként tartjuk számon, hiszen folyamatos alakulásukkal jelentősen átrajzolják magát a tájat is. A vízfolyásokhoz hasonlóan mi emberek is szüntelenül alakítjuk közvetlen környezetünket, így a felszíni vizeket is: csatornákat építünk, szabályozzuk a medreket és lecsapolásokat végzünk, melyek kihatással vannak a tájra és annak minden összetevőjére. Ezt a tájalakító tevékenységünket korábban a természeti viszonyokhoz való alkalmazkodás jellemezte, mára azonban technikai lehetőségeinkből adódóan nagyobb mértékű beavatkozásokat is végzünk, melyekről sokszor csak utólag derül ki, hogy az élővilág szempontjából is előnyösnek bizonyultak-e. A természeti elemek ökológiai kapcsolatának sérülékeny hálózatát összefoglalóan ökoszisztémának nevezzük, melynek összekötő kulcselemei a vízfolyások is. Éppen ezért vizeink védelmével és helyreállításával mindnyájan felelősek vagyunk azért, hogy ez a könnyen kibillenthető rendszer továbbra is megmaradjon egyensúlyi helyzetében.

Végül tekintsünk most bele Mura határfolyónk tájformáló mindennapjaiba, ahol archív topográfiák és légifotók alapján készített ábrákon követhetjük végig a folyó alakulásának és az ember társalkotó tevékenységének főbb állomásait, kiemelve azok jellegzetességeit. Ismertető írásunk ezúttal egy játékkal is zárul, ahol mindenki képzelőerejére támaszkodva elkészítheti a saját folyótörténetét, melyhez kellemes időtöltést és jó szórakozást kívánunk!

Írta, az illusztrációkat és a játékot készítette:

Bubics Benedek
tájvédelem
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Természetmegőrzési Osztály

Scroll to top