Húsvéthétfőn érkezett egy bejelentés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság ügyeletére, hogy a Veszprém és Gyulafirátót között fekvő Miklád nevű lápon "farkaskölyköket" láttak a tanösvény szomszédságában.
Elsőre áprilisi tréfának tűnt a bejelentés, bár április elseje már régen elmúlt. A kölykökről készült pár fotó is, amit a bejelentő csatolt a bejelentéséhez. A képek alapján a területen szolgálatot teljesítő természetvédelmi őr egyértelműen vörös rókának (Vulpes vulpes) határozta a kölyköket és ezzel lezártnak tekintette az ügyet, hiszen a rókák teljesen jó helyen vannak a Mikládon. De...
Április 28-án már a településrész önkormányzati képviselője írt egy e-mailt, amely szerint a környéken lakók aggódnak a vélt "farkaskölykök" jelenléte miatt, sőt valaki egy kartonlapra írt figyelemfelhívást is kihelyezett a tanösvény bejáratához a kölykök védelme érdekében.
Április 29-én a területen szolgálatot teljesítő természetvédelmi őr az érintett területet alaposan átvizsgálta, megtalálta és le is fotózta a kölyköket és a kotorékukat. Szerencsére a környék lakóinak aggodalma alaptalannak bizonyult, hiszen a kölykök, – ahogyan az a korábban készített képek alapján is meghatározásra került – vörös róka (Vulpes vulpes) kölykök voltak, akik egy régi, kikövezett átereszben húzták meg magukat. Az áteresz bejáratának magassága 16 cm volt, ekkora bejáraton nemhogy farkas, de még egy sakál sem férne be, sőt a felnőtt rókák is csak "lapos kúszásban" tudnak benne közlekedni.
Miután így bizonyossá vált, hogy a környéken látott kölykök nem farkas-, hanem rókakölykök, az őr a "Rátóti farkasok" történetét eltette a "Rátóti csikótojás" és a többi rátóti mese és legenda közé.
Mi az eset tanulsága?
Ahogy a társadalom egyre távolabb kerül a természettől és tudásának nagy részét a közösségi média ellenőrizetlen forrásaiból szerzi, úgy egyre többször fog előfordulni az ismeretek hiányából fakadó riadalom vagy pánikkeltés és szenzációhajhászás. Szerencsére ebben az esetben még nem jutott el a "farkaskölykökről" szóló hír a médiához.
Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a vörös róka (Vulpes vulpes) hazánkban általánosan elterjedt, vadászható vadfaj, amelynek egyedei a legtöbb esetben, így most sem szorulnak az ember segítségére, etetésre, mentésre. Azt azonban fontos tudni a környéken kutyát sétáltatóknak, sétálóknak, hogy a rókák több olyan betegséget is terjeszthetnek, amelyek az emberre és a kutyákra is komoly veszélyt jelenthetnek (pl. veszettség, rókák galandférgessége, rühesség, stb.), ezért továbbra is indokolt a kölykökkel való érintkezés elkerülése, mind a kutyák, mind a gazdák részéről.
Írta és fényképezte:
Sinka Gábor
természetvédelmi őr
