2025-ben a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) nyerte el az Év Vadvirága címet. A Magyarországon is őshonos orchidea segítségével egy jelentős problémára, a vízmegtartás táji léptékű fontosságára szeretnék felhívni a szakemberek a figyelmet.
A mocsári nőszőfű jellemzően nedves, lápos, időszakosan vízállásos területeken fordul elő. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park több pontján is megtalálható, különösen értékes állományai élnek a Kis-Balatonon, a Nagyberekben és a Keresztúri réteken.
A faj fő veszélyeztető tényezői közé tartozik élőhelyeinek kiszáradása (vízszabályozás, klímaváltozás miatt) és az inváziós fajok terjedése. Júniustól augusztusig virágzik. Elsősorban rovarbeporzású, méhek, darazsak, legyek, lepkék, bogarak egyaránt látogatják. Virágjának alakja a magányos életmódú darazsak hímjeihez idomult leginkább, valószínűleg ők felelősek a megporzások többségéért. Ugyanakkor a „ha ló nincs, jó a szamár is” elvet követve, a virágzás kezdeti fázisában még rovarmegporzást várnak, és ha ez elmarad, az önmegporzást alkalmazzák fakultatív megoldásként.
Magvaik csírázása ősszel kezdődik és tavasszal indul meg gyöktörzsének növekedése. Ehhez a 2-3 évig tartó folyamathoz feltétlenül szüksége van gombák jelenlétére és szimbiotikus kapcsolatára (mikorrhiza). A gombapartner a nitrogén felvételében nyújt segítséget, cserébe a fejlődő növény tápanyagokat ad. A vegetatív szaporodásuk is gyakori, a rizómákból egészen nagy sarjtelepek képződhetnek.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.
Szöveg: Szász Bence és Erdős Sarolta (BfNPI)
Fotó: Rozner György és és Erdős Sarolta (BfNPI)
