Zala megye tájértékei – A kallósdi kerektemplom

  • A rotunda látképe a falu felől
  • A sírokkal körülvett körtemplom
  • Keleti irányból, a félkör alakú apszissal

Egy gyönyörű táji adottságú zalai műemlék

Zala megye gazdag természeti és kulturális értékekben, ugyanakkor nem bővelkedik műemlékekben. Ennek oka elsősorban az időtálló, jó minőségű helyi építőanyag hiánya. Építésre alkalmas követ legközelebb a Balaton-felvidék kőbányáiban fejtettek, ám azokat a Zala megyei településektől meredek keresztirányú dombok, és mocsaras völgyek választották el. A kő használatát kevesen engedhették meg maguknak, de a tégla is elérhetetlen volt a köznép számára. Kőből, téglából csak templomok és kastélyok épültek. A vidék hagyományos építőanyaga a fa és a vályog volt. A várak is nagyrészt cölöpök és vesszőfonatok közé döngölt földből készültek. Dédapáink idejében még a lakóházak is vályogból, vagy sárral tapasztott gerendákból épültek. Ezek az építőanyagok kevésbé időtállóak, így az utókorra alig maradnak fenn.

Ezek ismeretében még kiemelkedőbb a Kallósdon, a Zala egyik mellékvölgyében meghúzódó, száznál is kevesebb lelket számláló kis faluban fennmaradt, országosan is ritkaságszámba menő Árpád-kori kerektemplom jelentősége. A 9509-es műemléki törzsszámot viselő román stílusú körtemplom, azaz rotunda védőszentjéről, Szent Annáról kapta a nevét. A ma is eredeti formájában álló épület alapja kőből, falai téglából készültek. A templom keleti oldalához egy alacsonyabb, félkör alakú épületrész, ún. apszis kapcsolódik. Lőrésszerű ablakai a déli és keleti oldalon találhatóak. Északi, falu felé eső homlokzatát csak a fal síkjából kiálló függőleges falsávok, az ún. lizénák tagolják. Ezek a román stílusú építészeti elemek, az ősi kerek alaprajz és a harang alakú kupola a XIII. század közepéből maradtak ránk.

A templom Kallósd külterén, a temető közepén, igen szép táji környezetben fekszik. Az üdén zöldellő, lankás domb tetején méltóságteljesen emelkedik hófehér épülete, melynek szép hátteret biztosít az erdő. Az épület nem hivalkodó, a tájban való elhelyezkedése, fekvése révén mégis messziről feltűnik, lenyűgözi a tekintetet. Ugyanakkor a környezetébe harmonikusan belesimuló egyszerű épület, mint történelmi idők tanúja, évszázadok óta együtt él, együtt „lélekzik” a tájjal. A természeti táj kiemeli az egyszerű épületet, mely városi, épített környezetben méreteinél fogva talán fel sem tűnne. A természeti táj és az épített objektum szerves egységet képez, egyik sem uralkodik a másik kárára. A temetőből a környező tájra és a településre festői kilátás nyílik. A belülről is megtekinthető templomépület az év minden szakában kellemes kirándulási célpont lehet, érdemes felkeresni és megismerni.

Fotók és szöveg:

Bubics Tamásné
tájvédelem
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Természetmegőrzési Osztály

Forrás: Wikipédia

Teljes képernyős nézet megtekintése


Scroll to top