Csaknem 200 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota a KEHOP keretében

  • Dr. Rácz András államtitkár és Bende Zsolt BfNPI igazgató
  • A projektátadó helyszíne téli pompában
  • Dr. Rácz András államtitkár, Bende Zsolt BfNPI igazgató és Futó János geológus
  • Korbély Barnabás, Geopark csoportvezető kalauzolta a vendégeket.
  • KEHOP projektátadó Úrkúton
  • KEHOP projektátadó Úrkúton
  • KEHOP projektátadó Úrkúton
  • KEHOP projektátadó Úrkúton

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) jelenleg záruló ciklusában a természetvédelem eredményesen szerepelt, hiszen több mint 39 milliárd forint keretösszeggel, 101 projekttel, 180 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a „Földtani örökségünk védelme és bemutatása a Bakony-Balaton Geoparkban” című projekt zárórendezvényén, Úrkúton.

Az államtitkár beszédében kiemelte, ezen KEHOP ciklus forrásfelhasználása 107,5 %-os volt, illetve a közvetlen állapotjavító beruházások a kitűzött célterület majdnem dupláján valósultak meg. A projekt célja főként a természetre gyakorolt külső behatások rekonstrukciója, azaz élőhely-helyreállítás volt. A projektmegvalósítás kétharmada tehát erre irányult, ennek kétharmada pedig vizes élőhelyeket érintett.

Rácz András emlékeztetett, hazánk területének nagy része természetközeli állapotban maradt fenn, több mint 21 %-a, azaz 2 millió hektár Natura 2000 terület, több mint 9 %-a, mintegy 850 ezer hektár pedig országos jelentőségű védett természeti terület. Ez Európa országaihoz viszonyítva jó arány, azonban feldarabolódott, mozaikos szerkezetű, ezért állandó beavatkozást igényel.

Ezen felül a kezelési infrastruktúra fejlesztés is hangsúlyosan jelent meg ebben a ciklusban, amely az állattartási feltételek javításában nyilvánult meg. A 10 hazai nemzeti park vagyonkezelésében 330 ezer hektár terület áll, amelyek nagy részén a gyepterületek találhatók. Ezeket 14 ezer őshonos állat segítségével tartják karban a nemzeti parkok munkatársai. A Balaton-felvidéki Nemzeti park területén található hazánk egyik legnagyobb bivalycsordája, az utolsó magyar genetikájú gulyát a nemzeti park jogelődje vásárolta fel és mentette meg a vágóhídtól – tette hozzá az államtitkár.

A bemutatási tevékenység is kiemelt szerepet játszott ebben a projekt megvalósítási időszakban, kiszolgálva a fokozódó társadalmi érdeklődést a természeti értékek iránt. Ezen a területen a legjelentősebb tényezők a nemzeti park igazgatóságok, hiszen a 700 hazai ökoturisztikai létesítmény felét üzemeltetik. Éves szinten 1,6 millió látogatót regisztrálnak a nemzeti parkok, amelynek egyharmada, több mint 500 ezer fő a barlangi helyszíneket keresi fel, így elmondható, hogy az élettelen természeti értékek és a barlangok iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés – emelte ki.

Rácz András arról is beszélt, hogy az élettelen természeti értékek, a hazánkban nyilvántartott 4000 barlang, valamint földtani szelvények, kaptárkövek, földvárak védelmén 7 nemzeti park igazgatóság dolgozik. Magyarország kettő UNESCO által elismert Globális Geoparkkal rendelkezik, ebből az egyik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található.

Forrás: AM Sajtóiroda

Az eredeti cikk elérhető IDE kattintva.


A Balatoni Futár is írt az eseményről, cikkük elérhető IDE kattintva.

Ugrás a tetejére