Örömteli természetvédelmi eredmény: első alkalommal sikerült szalakóta (Coracias garrulus) költését regisztrálnunk az Ordacsehi-Berekben!
Munkatársaink az éves odúellenőrzés során két szalakóta fiókát találtak az egyik kihelyezett „D” típusú költőládában. Az odú a KEHOP-4.1.0-15-2016-00025 számú, veszélyeztetett madár- és denevérfajok megőrzését célzó fajmegőrzési projekt keretében létesített 100 odú egyike. A térségben idén összesen három szalakóta-költés vált ismertté: az Ordacsehi-Berekben 2, Látrányban 4, Kőröshegyen pedig szintén 4 fióka nevelkedett. A fiókák egyedi azonosítóval ellátott madárgyűrűt kaptak, így későbbi megkerüléseik értékes adatokat szolgáltathatnak a faj állománydinamikájáról és mozgásáról.
A megtelepedést mesterséges költőhelyek, elsősorban „D” típusú költőládák kihelyezésével is segítjük. A költőládák rendszeres monitoringja és karbantartása fontos fajvédelmi feladat. A környék rovarokban gazdag gyepei és legelői megfelelő táplálkozóterületet biztosítanak a szalakóta számára, így reméljük, hogy hosszú távon is sikeres költőfajként lesz jelen a területen.
A szalakóta (Coracias garrulus) a Dunántúlon korábban ritka fészkelőfajnak számított, az utóbbi években azonban állománya folyamatosan növekszik, és megkezdődött dunántúli expanziója, visszatelepülése. A hazai állomány az 1990-es években még csak 300–600 pár volt, 2013–2018 között azonban már 1800–2000 párra becsülték. A dunántúli állomány 2014-től mutatott folyamatos növekedést, amely 2020-ra 45 párra emelkedett. A faj számára különösen kedvezőek a nyílt, gyepes élőhelyek, elsősorban a szikes és homoki gyepek, valamint az agrártáj nyílt területei.
A szalakóta védelmét 2014-ben a LIFE+ Nature program támogatásával indított „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” projekt is jelentősen segítette. A Magyarország–Románia együttműködésben, 2020-ig megvalósuló program célja a faj állományának növelése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása volt.
Első példányai április végén jelennek meg hazánkban, de az állomány zöme májusban érkezik meg. Évente egyszer költ, a költési időszak május végétől júliusig tart. Szeptember végére az állomány nagy része elvonul, ritkán azonban még októberben is megfigyelhető.
Ez a különleges megjelenésű, színpompás madár a hazai természetvédelem egyik ikonikus faja, amelynek visszatérése és terjedése fontos jelzés a természetes élőhelyek állapotáról.
A szalakóta fő veszélyeztető tényezői az élőhelyvesztés és az élőhelyek degradációja, a táplálékbázis csökkenése a rovarirtó szerek használata miatt, valamint a természetes költőhelyek fogyatkozása. Vonuló fajként a vonulási és telelési területeken jelentkező antropogén hatások és időjárási szélsőségek is veszélyeztetik az állományt.
Magyarországon a szalakóta (Coracias garrulus) fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi értéke 500 000 forint. A faj a Natura 2000 hálózat kijelölésében is fontos szerepet tölt be.
A szalakóta megtelepedése jól példázza, hogy a célzott fajmegőrzési intézkedések és a megfelelő költőhelyek biztosítása kézzelfogható eredményeket hozhat a természetvédelemben.
Szöveg: Kovács Hanna, ökoturisztikai munkatárs
Fotók: 3DPano
