KEHOP-4.1.0-15-2016-00056 Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Somogy- és Zala megyei területein

Projekt címe: „Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Somogy- és Zala megyei területein"

Projekt azonosító száma: KEHOP-4.1.0-15-2016-00056

Kedvezményezett: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

A projekt célja: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság legértékesebb Somogy- és Zala megyei láp- és vizes élőhelyeinek rekonstrukciója, egyes kiemelt jelentőségű Natura 2000 élőhely-típusok területi kiterjedésének és minőségének javítása, valamint a területen előforduló közösségi jelentőségű, illetve védett, fokozottan védett növény és állatfajok élő- és szaporodó helyeinek megőrzése. A természeti értékek védelme mellett, a projekt a hatékony, gazdálkodói érdekekkel is összehangolt vízkormányzást, illetve a nagyvizek és haváriák biztonságos kezelését is biztosító vízgazdálkodási rendszerek kiépítését célozza meg.

A tervezett beavatkozások 4 projektterületen fognak zajlani:

1. A Somogyszentpáli rétek vízelvezető és szabályzó rendszerének rekonstrukciója

A beavatkozás elsődleges célja a Nagybereki Fehérvíz TT kezelési tervének megfelelő vízkormányzás biztonságának fokozása. A jelenlegi műtárgyak áteresztő képessége nem elégséges egy-egy extrém magas vízszint kialakulásakor a felesleges vízmennyiség gyors és biztonságos elvezetésére. A területre érkező extrém nagy vizek kezelésére, átmeneti tárolására az Igazgatóság saját vagyonkezelésében lévő területek alkalmasak, azonban a vízkormányzást biztosító műtárgyak és csatornák felújításra szorulnak illetve új műtárgyak építése is szükséges. A Határbelvíz-csatorna zsilipes bújtatóját a Nyugati-övcsatornánál át kell építeni a nagyobb vízeresztési képesség biztosítására. A Határbelvíz-csatorna zsilipes bújtatóját a Koroknai- vízfolyás keresztezésénél fel kell újítani. További feladat a területre érkező „külvizek” kizárása a területről, ezért a Koroknai-vízfolyás depóniájának végénél lévő kieresztő csatornán szabályozható műtárgyat kell építeni, amelyek elsődleges célja az időszakos árhullámok kizárása, de megfelelő kialakítással az esetleg szükségessé váló vízpótlás is megoldható lenne. A Somogyszentpáli réteken lévő belvízcsatornákon a meglévő szabályozó műtárgyak felújítása szükséges, valamint a meder rekonstrukcióját is el kell végezni. Ezzel a rendszer biztonsággal kezelheti a tározott vízmennyiségeket, illetve biztosítaná a kezelési tervben előírt, a természetes vízszintváltozásokat utánzó vízkormányzás lehetőségét.

2. Pogányvölgyi rétek vizes rekonstrukciója

A kutatási eredmények alapján a Pogányvölgyi rétek Natura 2000 terület déli részén koncentrálódik a terület északi pocok állománya. A faj számára kedvező időszakokban az állomány számottevő szétterjedése figyelhető meg, azonban a kedvezőtlen, akár több évig tartó periódusokban, amelyet elsősorban az instabil vízháztartás okoz, a tervezett projektterületre húzódik vissza az állomány. Ezért ennek a területnek az állapota döntő fontosságú a faj megőrzése szempontjából. Elsősorban a faj számára elengedhetetlen vízállapotok biztosítása szükséges a meglévő műtárgyak felújításával, illetve újak építésével. Az élőhelyeken jelentős invazív növény borítottság (zöld juhar) tapasztalható, illetve a faj számára menekülő térként funkcionáló magasabb térszinteken a Solidago fertőzöttség jelentős. A területből 32 ha van a BfNPI saját vagyonkezelésében, további 30 ha, jelenleg teljesen kezeletlen terület megvásárlása szükséges. Vízkezelési szempontból problémát jelent, hogy a terület műtárgyai tönkre mentek, gyakorlatilag nem funkcionálnak. Emiatt az élőhelyeken az északi pocok faj számára szükséges vizeket nem lehet visszatartani. Másik, éppen ellenkező előjelű probléma, hogy a csatornahálózat, a rossz állapota miatt, nem alkalmas a nagy vizek elvezetésére, illetve a gátak néhány helyen sérültek, ami gyakran egyes területrészek szabályozatlan elöntéséhez vezet. Bár az északi pocok jól alkalmazkodott az élőhelyeinek gyakori vízszintváltozásaihoz, a havaria jellegű, gyors „árvizek” veszélyeztetik a fajt.

A projektben szereplő területvásárlás egyrészt a vízzel borított élőhelyek területének növelését szolgálja, másrészt a magasabb térszintek kezelésbe vonásával és jó állapotba hozásával árvizek esetén biztosítja a faj számára – a fajmegőrzési tervben kiemelt fontosságúnak jelzett – „szuboptimális menekülőterek” kialakítását.

A projektben egy nagyméretű zsilipes bújtató és egy vízszint szabályozó zsilip felújítása, valamint egy új vízszintszabályozó műtárgy építése szükséges. Ezen túlmenően, a csatornahálózat egyes szakaszainak kotrásával és a gátak kijavításával lehet a célokat biztosítani.

A tervezett projekt része egy 10 ha-os, az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő gyepterület rekonstrukciója, amely az adventív fafajok eltávolítását, cserjeirtást és a lágyszárú gyomfajok elleni védekezést szárzúzásokkal biztosítja. A létrehozott vizes élőhelyek biomonitoringja, valamint az ehhez szükséges eszközök beszerzése is a projekt része.

3. Vizes élőhely-rekonstrukció mintaprojekt a Principális-csatorna mentén.

Az alprojekt fő célja a Szévíz-Principális-csatorna Natura 2000 területen időszakos vízborítású vízterek létrehozása és itt a vízkormányzás megvalósítása. A beavatkozási terület a Principális-csatornán, valamint kisebb árkokon kerülne kivitelezésre a Nemzeti Park Igazgatóság saját vagyonkezelési területein. Két műtárgy kerülne kialakításra, az egyik műtárgyon (árapasztón) a víz a télvégi nagyvizekkor a mélyen fekvő gyepekre kerülne kiengedésre, míg a másik műtárgy ezeket a vizeket tavasszal visszaeresztené a Principális-csatornába. Ezen kisvizek ívóhelyet jelentenének a halaknak, táplálkozó- és szaporodóhelyet biztosítanának a kétéltűeknek, madaraknak és gerincteleneknek egyaránt. Az év során alkalmanként előforduló nagyvizek további időszakos elöntéseket eredményeznének, amely jelentősen javíthatja a csatorna menti vizes élőhelyek természeti állapotát, valamint a Principális-csatorna árvízi kockázatát is csökkenti Kiskanizsán és az alsóbb szakasz többi településén. Kisebb árkok esetén fenékküszöb kialakításával növelhető a vízszint. A gyepek jelenleg is nagyvizekkor időnként víz alá kerülnek, azonban a rekonstrukció megvalósításával kiszámíthatóvá tehetőek az elöntések, a gyepeken nem tartózkodna hónapokig a víz, megakadályozva ezzel a gazdálkodást. A gyepek a nyárvégi időszakban továbbra is legeltetve, illetve kaszálva lennének, csak a kora tavaszi időszakban lenne tartósabb vízborítás. A célterületen lévő mocsárrétek és kaszálórétek állapota is jelentősen javulna a vízkormányzás megvalósításával. Az alprojekt része az eredmények folyamatos monitorozása.

4. Láperdő élőhely fejlesztése a Zalakomári Madárrezervátum Természetvédelmi Területen

A projekt célja a Zalakomári Madárrezervátum Természetvédelmi Területen található égeres láperdő vízellátásának biztosítása, ezzel a talajvízszint emelésével a környező erdők, többek között a Csörnyeberek Erdőrezervátum fokozottan védett erdeinek vízellátottságának javítása. Mivel a láperdő és az azt övező erdőtagok faanyagtermelést nem szolgálnak, ezért gazdasági érdekeket nem veszélyeztet a tartós vízborítás. Az elmúlt évek heves esőzései következtében a töltést több helyen kimosta a víz, egy helyen az át is szakadt, így jelenleg a vízvisszatartó műtárgy nem képes eredeti funkcióját betölteni. A töltés helyreállítása mellett - mivel a jelenlegi műtárgyak nem képesek a nagyvizeket elvezetni – a meglévő árapasztót is fel kell újítani. Ezek mellett a zsilip működése sem megfelelő, jelentős vízelfolyás tapasztalható zárt állapotban is, ezért ennek felújítása is indokolttá vált. A töltés két oldalán sorompók létesítésével biztosítható lenne a terület zavartalansága. Erre a közelben lévő réti sas fészek zavarásának elkerülése végett lenne szükség. További célunk a láperdőtől északra lévő, a Nemzeti Park saját vagyonkezelésében lévő, becserjésedett gyepek rekonstrukciója, ezeken az invazív fajok eltávolítása, ezzel a további kezelés (kaszálás) lehetőségének biztosítása. Az eredmények és a Csörnyeberek Erdőrezervátum hosszú távú monitorozása is része az alprojektnek.

A projekt elszámolható bruttó összköltsége: 460.000.000,- Forint

Forrása: Európai Regionális Fejlesztési Alap és hazai központi költségvetés előirányzat

A projekt támogatásának intenzitása: a projekt elszámolható összköltségének 100 %-a

A projekt tervezett időtartama: 2017.01.01 – 2021.09.28.

Ugrás a tetejére