Magas-Bakony TK tanösvények

Boroszlán tanösvény
Az év tanösvénye 2015-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban


Bakonybéltől néhány km-re, a Magas-Bakonyt átszelő Gerence-patak szurdokvölgyének 240 m-es szintjéről észak felé indul a tanösvény, aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin átkapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 m-es magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz. A 7 km hosszú teljes körút rövidebb változata 2 km: az Odvaskői-barlangnál letérve egy lépcsőn vezet a völgybe, ahonnét rövid sétával visszatérhetünk a kiindulási helyhez. A Kőris-hegy oldalán kiépített sétaút mentén a látogató 8 tábla segítségével tájékozódhat a terület természeti értékeiről.

Az állomások témái:

1. A Bakony kialakulása
2. A Magas-Bakony erdei
3. Az Odvas-kői-barlang
4. A szurdokvölgyek világa
5. Magas-Bakony madárvilága
6. Erdővédelmi mintaterület
7. Bakony–Balaton Geopark
8. Mészkő, karsztosodás, karrosodás, barlangképződés

A szabadon látogatható önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető. Megközelíthető a Bakonybél és Bakonykoppány közötti útszakaszról, az Odvaskői megállótól.

GPS: 47.283732,17.709937

Az Attyai-láprét tanösvény

Az Attyai láprét védett területét legegyszerűbben Pápakovácsi felől közelíthetjük meg. Az Attyapusztára vezető keskeny műútról közvetlenül a jobb oldali szélső ház után jobbra kell letérnünk és gyalogosan elindulni a legelő szélén húzódó homokos földúton.
A tanösvényen elvezet minket a Hideg-kút forrásához. A léprét főleg tavasszal fogad megkapó látvánnyal. A fákkal, bokorcsoportokkal övezett, enyhén lejtő láprét színes virágai fölött lepkéka libegnek a szinte mindig lengedező szellőben. A cserjék ágai közül és a szomszédos erdő sűrűjéből énekesmadarak dala szól, köztük könnyen felismerhetjük a kakukk jellegzetes hangját. A területen szerencsés esetben találhatunk még pettyes gőtét is a sekély vízben.
Több információt tudhat meg a tanösvény lent letölthető E-könyvéből.

A gyulafirátóti Miklád lápja

A száraz veszprémi-fennsík és a Papod hegylábi dolomitkopárja közé ékelődve - Gyulafirátót szomszédságában - egy mély fekvésű lápterület húzódik. A töredezett lyukacsos kőzetben a felszín alatt lassan áramló vizek e térség mélypontját képező természetes teknő felé tartanak. A földtani környezet azonban a felszínre kényszeríti a karsztvizeket a dolomittérszín déli peremén.
Több információt tudhat meg a tanösvény lent letölthető E-könyvéből.

Aknabarlangok tanösvény (Tés és Isztimér községhatárokban)
A Tési-fennsík karsztos képződményeinek végigjárásával a látogatók a napjainkban egyre fontosabbá váló ivóvíz környezetben való mozgásáról is képet kapnak; a víznyelőkön keresztül a kőzetekben, barlangokban megtett útjukon át egészen a karsztforrásokig. A tanösvény tájékoztató táblái a karsztvidékek szennyeződésekkel szembeni érzékenységét is szemléltetik, és várhatóan a környezettudatosságot is erősítik. A tanösvény nyugati szakasza a Tés–Várpalota közúton halad, így az tömegközlekedéssel, autóval egyaránt könnyen megközelíthető.
Kezdőpont GPS koordinátája: 47.269851, 18.053525
Hossz: 5622 méter

Csengő tanösvény (Olaszfalu és Bakonynána községhatárokban)
Az Olaszfaluból induló, és Bakonynána közelében végződő tanösvény elsősorban a Tési-fennsíktól nyugatra is nagy változatosságban előforduló karsztos jelenségeket mutatja be. A barlangok és a víznyelők világán, a térségre jellemző földtani folyamatok közérthető leírásán kívül megismerhetjük a felszín alatti vizek áramlását is. A tanösvény északkeleti végétől már csupán néhány száz métert kell sétálnunk a Zsidó-hegy látványos (ismertető táblával ugyancsak ellátott) földtani alapszelvényéig és a festői Római-fürdőig (látványos szurdokvölgy a Gaja-patak mentén).
A tanösvény nyugati kezdőpontja Olaszfalu központjában található, így az tömegközlekedéssel, autóval egyaránt könnyen megközelíthető.

Kezdőpont GPS koordinátája: 47.240709, 17.914398
Hossz: 9921 méter

Bazaltkarszt tanösvény (Ajka és Nagyvázsony községhatárokban)
A dunántúli bazaltvulkanizmus legkevésbé ismert helyszínét tárja fel a Kab-hegyen. A „bazaltkarsztnak” is nevezett speciális formakincs leglátványosabb képviselői a bazalt és a mészkő határvonalához kötődő víznyelőbarlangok. Az útvonal a legérdekesebb víznyelőket érinti a mintegy 400–450 m tszf. magasságú fennsíkon. Az útvonalat végigjárva meglátogathatjuk a Bakony legszebb – csapadékos időben vízeséssel működő – víznyelőjét is, melynek jól rétegzett mészkövében nyílik a Macska-lik barlang. Az Öreg-köves-víznyelőbarlang szomszédságában a felszínen egyedülálló formakincs jött létre. Karsztosodással kialakult, több száz méter hosszúságban kanyargó, közel tíz méter mélységű, nagyon meredek oldalú vakvölgyek kötik össze a töbrök sorát. Némelyik üledékkel eltömődött karsztos mélyedés fölött időszakos tavacskák képződtek. Közelükben – méteres tereplépcső formájában – még felismerhető a több millió éves lávafolyások homlokzata. A tanösvény erdészeti üzemi útról közelíthető meg, ahova (turisztikai céllal közlekedő) autóbusszal és autóval nem lehet behajtani.

Kezdőpont GPS koordinátája: 47.043294, 17.588436
Hossz: 6029 méter
TÚRAÖLTÖZET, TÚRACIPŐ VISELETE MINDEN TANÖSVÉNYÜNKÖN AJÁNLOTT!
Ugrás a tetejére