Beváltotta a reményeket a Nemzeti Parki Termék védjegy

A címre azok pályázhatnak, akik védett területen természetközeli gazdálkodást folytatnak.

Komoly elismerést jelent a Nemzeti Parki Termék védjegy a címet elnyert vállalkozóknak, akik azt tapasztalják, hogy a vásárlóknál is egyre inkább számít az elismerés. Ennek köszönhetően a kereskedők is mind komolyabban érdeklődnek a védjegyes termékek iránt. A tízéves kezdeményezés sikerességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ma már 250 termelő több mint ezer terméke megkapta az elismerést.

Védett és Natura 2000 területeink a biológiai sokféleség megőrzésében játszott szerepük mellett számtalan termék, termény előállításának feltételeit is biztosítják. Sajátosság ugyanakkor, hogy ezeken a területeken a térség szereplőinek mindenkor a természeti értékek védelmével összhangban kell végezniük tevékenységüket, élükön a nemzeti park igazgatóságokkal – mondta el lapunk érdeklődésére az Agrárminisztérium környezet­ügyért felelős államtitkára. Rácz András kifejtette, hogy a gyepek különleges élővilágának megőrzéséhez a legeltetéses állattartás mindig is szorosan kötődött, és a nemzeti park igazgatóságainak elsődleges feladatai közé tartozik e területeknek, valamint az őshonos állatok génállományának a megőrzése.

Az államtitkár rámutatott arra, hogy a Nemzeti Parki Termék védjegyet 2010-ben hívták életre, és elsőként három magyarországi nemzeti park igazgatósága – a Fertő–Hanság, a Kiskunsági és a Körös–Maros –, valamint egy apaji magángazdálkodó, Szomor Dezső fogott össze annak érdekében, hogy a magyar szürke marha húsából szalámi készülhessen.

A szalámik különlegességét a hagyományos technológián és ízvilágán kívül az adta, hogy a csomagoláson feltüntetett ENÁR-szám szerint egyértelműen be lehetett azonosítani, hogy pontosan melyik állat húsából készült. – A védjegyrendszer céljaként tűztük ki a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken működő helyi vállalkozások, gazdálkodók, gazdálkodó szervezetek támogatását, eladásra szánt termékeik megbecsülésének növelését, ­piaci lehetőségeik bővítését – tette hozzá Rácz András. Szavai szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy ma már számos magyar és külföldi látogató keresi az adott régió gazdáit, a települések kézművesmestereit, azokat a termékeket, amelyek hagyományos értéket képviselnek. A védjegy segítségével egyre ismertebbé váltak a programban részt vevő termelők, és visszajelzéseik alapján éppen emiatt is keresik fel őket a vásárlók és az érdeklődők.

Természetközeli gazdálkodás

– A védjegy védett vagy Natura 2000 területeken megtermelt termékek és szolgáltatások elismerő címét olyan gazdálkodók, szervezetek és vállalkozások nyerhetik el, amelyek termékeiket helyi alapanyagokból, hagyományos technológiával készítik el. Szükséges az is, hogy a termék a minőségével, megjelenésével vagy más kivételes tulajdonságával jól reprezentálja a térség természeti, táji és kulturális sajátosságait. A nemzeti parki igazgatóságok a működési területükön belül pályázat alapján engedélyezik a védjegy használatát.

A tízéves védjegyrendszer sikerességét bizonyítja, hogy ma 250 termelő több mint ezer terméke viseli ezt az elismerést. Emellett majdnem minden nemzeti park igazgatóságnak van saját terméke – fogalmazott az államtitkár.

Rácz András hangsúlyozta, hogy a fogyasztók egyre tudatosabban keresik a jó minőségű, megbízható forrásból származó termékeket, élelmiszereket. Szavai szerint a védjegy a vásárlóknak minőségi garanciát jelent, hogy a termék az adott régióból származik, környezetkímélő módon előállított, jó minőségű és az adott területhez közvetlenül kapcsolódik.

– Egyszerű példával élve, a védjegy logójával ellátott szalámit készítő állattartó a jószágainak legeltetésével értékes gyepek fenntartásához, kezeléséhez járul hozzá. Teszi mindezt úgy, hogy közben a védett fajok életterének zavartalanságát, megőrzését is biztosítja, legyen szó gazdaságának területén a haris fészkeléséről vagy éppen a szibériai nőszirom vagy a kornistárnics virágzásáról. Afelől szintúgy biztosak lehetünk, hogy a védjeggyel ellátott lekvár vagy pálinka nem egy intenzíven kezelt ültetvényből származik, hanem ízletes tájfajták gyümölcséből készítve kerül a nemzeti parki termékek polcára – emelte ki.

A politikus kitért arra is, hogy a védjegyes termékek különlegesek, ami nemcsak a kiváló ízvilágban vagy az elkészítés technológiájában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy ezek számos esetben csak szezonálisan vagy korlátozott számban érhetők el.

Rácz András felhívta a figyelmet arra, hogy a védjegyrendszernek nem célja az elismert termékeknek tömegtermékekké való fejlesztése és ezáltal extra bevételek realizálása, hanem azok egyediségének és megbízható minőségének a biztosítása és megőrzése. Erre is vezethető vissza, hogy nemzeti parki termékekkel elsősorban az igazgatóságok látogatóközpontjaiban megtalálható árusítóhelyeken, helyi piacokon, rendezvényeinken és természetesen maguknál a termelőknél találkozhatunk.

A Kistermelők jelentik a célcsoportot

Somlai Szilárd, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa elmondta, hogy ők 2013-ban kapcsolódtak a kezdeményezésbe. – Az első években nehezen indult be a program, mert új volt, a termelők eleinte nem ismerték a védjegyet. Az első partnereink között volt egy gyógynövényekkel, gyógynövényteákkal foglalkozó vállalkozó Zánkáról, egy másik termelő levendulával ízesített mézeskaláccsal pályázott. 2013 óta minden évben írunk ki pályázatot növényi és állati alapú termékekre, javarészt élelmiszerre, de néhány évvel ezelőtt a borok felé is nyitottunk. Borokra minden évben hirdetünk meg pályázatot, mert egy kiírás az adott évjárathoz kötődik – mondta a szakember. Beszélt arról is, hogy a nemzeti parki igazgatóságok termékei automatikusan védjegyesek.

Mivel a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak a Tihanyi-félszigeten hatalmas levendulaültetvénye van, abból olaj és víz készül, amelyeket maguk forgalmaznak. A vásárlók nagyon kedvelik ezeket a termékeket.

A pályázattal kapcsolatban Somlai Szilárd kifejtette: a kiírásra bárki jelentkezhet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéről. Ezt akkor teheti meg a vállalkozó vagy őstermelő, ha a termelés valamilyen védettséget élvező területet érint. Bár a pályázati kiírásban nincs lefektetve, de a célcsoportot a kistermelők jelentik. A vállalkozóknak és az őstermelőknek nem kötelező biotermékekkel pályázniuk, de ha valaki ökológiai gazdálkodást folytat, az külön örvendetes.

Példát mutatnak más vállalkozóknak

– A védjegyes termékek promóciója több vonalon fut. Az egyik az adott nemzeti park honlapja, a másik pedig egy olyan, az Agrárminisztérium által fenntartott portál, ahol az ország összes nemzeti parki termék védjeggyel ellátott terméke megtalálható. Fontos, hogy ezek az oldalak nem webshopok, mi csak népszerűsítjük a termékeket a portálokon. Sikeresen tesszük, mert harminc termelővel állunk kapcsolatban, akik mintegy háromszáz termékre szereztek védjegyet. Számunkra is jó, ha olyan vállalkozókat támogatunk, akik a védett területen természetközeli gazdálkodást folytatnak, és ezzel másoknak is példaértékű megoldást mutatnak – fogalmazott Somlai Szilárd.

A szakember kiemelte, hogy a pályázatban benyújtott termékeket egy bírálóbizottság vizsgálja meg; a testületnek mindig vannak külsős szakértő tagjai. Ha a termékeket megfelelőnek találják, akkor öt évre adják meg a védjegyviselési jogot.

Ha egy termék megkapta a védjegyet, akkor a vállalkozókat, őstermelőket személyesen is meglátogatják, ellenőrzik. Ha olyan problémát tapasztalnak, ami nem összeegyeztethető a védjegy küldetésével, akkor megvonják a védjegy viselési jogát. Somlai Szilárd elmondta, hogy sok helyen a nemzeti parki igazgatóságok látogatóhe­lyein is kaphatók egyes védjegyes termékek, olyanok, melyekre folyamatos a kereslet és amelyeknek biztosított az utánpótlásuk is. Itt csak olyan árucikkek jöhetnek szóba, amelyeknek hosszú a lejárati idejük, gyorsan romló élelmiszereket nem tudnak forgalmazni.

A védjegy fontos a kereskedőknek is

A csopaki Tamás Ervin és felesége, Benedetta családi vállalkozásuk termékei­vel évek óta sikerrel pályáznak a Nemzeti Parki Termék védjegy viselésére. A vállalkozást még a férj szülei alapították 25 éve, és az általuk készített termékek receptjeit a mai napig teljes egészében Tamás Ervin édesanyja találja ki. A minőségre nagyon figyelnek, ezért több évig is eltarthat egy-egy recept kikísérletezése. – Mi alapvetően egy pincészet voltunk, borok készítésével foglalkoztunk. A borkóstolókon azonban kiderült, hogy a sofőröket, a kismamákat vagy éppen a gyermekeket is illik megkínálni valamivel, ezért az anyósom készített levendulaszörpöt. Ennek már több mint húsz éve. Azóta készítünk a szörp mellett levendulából zselét és teát, de sok más gyógynövénnyel is foglalkozunk, amelyeket az apósom nevelget. Emellett a nemzeti park engedélyével bodzát és zöld diót is gyűjtünk az általuk fenntartott területekről.

Készítünk gyümölcsszörpöt és lekvárt, népszerű termékünk a fügemustár és a 29 gyógynövényből összeállított alkoholmentes gyomorkeserű, a Bittero és a speciális üdítőnk, a Bittero Spritz – jegyezte meg Tamás Benedetta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy noha nincs biominősítésük, de mindenben odafigyelnek a természetre, és ökológiai gazdálkodást folytatnak. Sem a gyümölcsfáikat, sem az otthoni szőlőiket nem permetezik, és az ültetvényeiken is igyekeznek kerülni a kemikáliák használatát.
Tamásék családi vállalkozásában a Bittero mellett egyes borok, szörpök, zselék, lekvárok és ecetek viselik a Nemzeti Parki Termék védjegyet. – Ez a védjegy mindenképpen elismerést jelent. Ennek köszönhetően egy sor biobolt keresett meg minket azzal, hogy szeretnék forgalmazni a termékeinket. Ez sokat segít a vállalkozás építésében, fejlesztésében – emelte ki Tamás Benedetta.

A vásárlóknak is számít az elismerés

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal a program kezdete óta együttműködő nemesvámosi Sárkány Zsuzsa a pénzügy világát hátrahagyva lett vállalkozó, és közel egy évtizede készít mézeskalácsokat. – Az ötlet úgy jött, hogy annak idején karácsony előtt egyedi ajándékkal szerettem volna kedveskedni a rokonaimnak, barátaimnak. Rábukkantam egy jó receptre, melynek segítségével mézeskalácsból adventi koszorút készítettem.

Ez a próbálkozás annyira bejött, annyi pozitív visszajelzést kaptam, hogy arra gondoltam, érdemes lenne ezzel vállalkozóként is foglalkozni. Ehhez az is lökést adott, hogy a 2008-as pénzügyi válság után nem nagyon volt munkám, és ráértem ötletelni – emlékezett vissza. Sárkány Zsuzsa ezután kiváltotta az engedélyeket, és őstermelőként elkezdte építeni a vállalkozását. Közben a korábbi recepteket azzal egészítette ki, hogy a mézeskalácsokat a saját kertjében termesztett levendulával kezdte el ízesíteni.

Karácsony előtt azonban inkább hagyományos fűzerezést használ, noha azokba a mézeskalácsokba is tesz a gyógynövényből. Sőt egyes – például a Nemzeti Parki Termék védjeggyel ellátott – süteményeknél a cukormázdíszítés is levendulát ábrázol.

Ma már szinte minden alkalomra – karácsonyra, születésnapra, névnapra, esküvőre, eljegyzésre vagy éppen házassági évfordulóra – készít mézeskalácsból ajándékokat, akár egyedieket is. – A Nemzeti Parki Védjegy óriási rangot ad a termékeimnek, a vásárlóknak is egyre inkább számít az elismerés – mondta Sárkány Zsuzsa. Úgy véli, a védjegy védelmet, megbecsülést és reklámot jelent minden, a programban részt vevő termelőnek és vállalkozónak.

Forrás: Magyar Nemzet

Az eredeti cikk elérhető IDE kattintva.

Scroll to top