Érték a tájban – Németbánya egyedi tájértékei

  • Németbánya tájértékeinek katasztere madártávlatból
  • Németbánya tájértékei 1.
  • Németbánya tájértékei 2.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén készülő tájérték felmérések eredményeit folyamatosan bővülő cikksorozatunkban településekre bontva mutatjuk be a honlap olvasói számára.

A térképen ábrázolt és fényképekkel is szemléltetett tájérték ismertetőnk következő állomása a Veszprém megyében található Németbánya település.

A grafikai megjelenítés korlátai miatt a cikkben nem a teljes, kataszterbe felvett egyedi tájértékek kerülnek bemutatásra.

Rövid helytörténeti ismertető

Németbánya a középkorban lakatlan hely volt, először a lövöldi karthauzi kolostorhoz, majd a XVI. század közepétől a veszprémi püspökséghez tartozott. Betelepülésére a XVIII. sz. közepén került sor: 1753-ban Kostajger Mihály engedélyt kapott a veszprémi püspöktől, hogy üveghutát létesítsen Városlőd Farkasgyepű nevű erdőrészében. 1753-tól megindult az üveggyártás, a működéséhez szükséges fát a környék erdői adták. A nagymértékű erdőirtás miatt a püspök nem hosszabbította meg a huta működésére vonatkozó szerződést, így 1780-ban bezárt. Munkásai – annak ellenére, hogy a püspök Lődre (ma Városlőd) akarta őket költöztetni – jobbágyként itt maradtak. A falu nagyrészt német ajkú lakossága a XX. század végére az elvándorlások, a kitelepítések és a II. világháború áldozatai miatt lecsökkent. A csendnek, szép természeti környezetének és csekély számú lakosságának köszönhetően Németbánya fokozatosan üdülőfalu jellegűvé vált.

Szöveges forrás: funiq.hu

Képek forrása: Tóth Lívia

Írta és összeállította: Bubics Benedek és Tóth Lívia tájvédelem

Scroll to top