A jó búza és a molnár szakértelme

Elsősorban a jó búzán és a molnár szakértelmén, odafigyelésén múlik a liszt minősége – hangzott el a zalaszántói Kotsy-malomban tartott tárlatvezetésen.

Farkas Kornél hozzátette, hogy természetesen kiváló eszközökkel felszerelt malomra is szükség van a gabona lehető legjobb feldolgozásához.

Felújítása után, július végén nyitotta újra a Kotsy-vízimalmot a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. A névadó tulajdonos a kiváló szakemberek közé tartozott, annak ellenére, hogy a malom története meglehetősen viszontagságosan alakult.

Farkas Kornél: a malom története meglehetősen viszontagságosan alakult – Mondhatjuk, hogy molnárdinasztiáról volt szó, hiszen Kotsy

Ferenc az 1920-as években telepedett le Zalaszántón, és eleinte a Böhm

Mór-féle gőzmalomban dolgozott – idézte fel a kezdeteket Farkas Kornél. – 1923-ban bekerült a malom bérlői közé, és ő volt az egyedüli szakember közöttük.

Amikor a Böhm-gőzmalom tulajdonosa 1929-ben

elhalálozott, a bérlői vásárolták meg a malmot, és hamarosan Kotsy

Ferenc és Társai lett a malom neve, és az is maradt 1934-ig.

1930-ban iparoskör alakult a településen, amelynek elnökéül a cséplőgépekkel rendelkező Kotsy Ferencet választották meg. Ő 1935-ben vált meg a Böhm Mór-malomban birtokolt résztulajdonától, és 1935-től Bazsi és Karmacs községekben üzemeltetett magántulajdonban lévő darálóüzemet.

Fia, az 1925-ben született Nándor már gyerekkorában megtanulta édesapja mellett a cséplés és a darálás fortélyait. Apa és fia azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy nagy teljesítményű lisztőrlő malmot hoznak létre Zalaszántón. A cél megvalósítása érdekében Kotsy Ferenc 1945-ben megvásárolta fia nevére Major István darálómalmát. Az adásvételt követően az épületet lebontották, és 1946 végére elkészült a teljesen új, 360 centiméteres átmérőjű felülcsapott vízikerékkel hajtott, a malomipari berendezések teljes körével felszerelt malom.

A vízikereket a malom­épületen belül helyezték el, hogy az időjárás viszontagságaitól védve legyen. Azonban a Kotsy család nem kapta meg a gabonaőrlő malom beindítását jóváhagyó hatósági engedélyt, ezért 1946–1952 között csak darálóként működtették. 1952-ben államosították a malmot, és bár 1956 után visszakerült a családhoz, csak darálóként üzemelhetett tovább.

A következő évtizedekben ugyancsak hányatott sorsa volt a malomnak. A helyi termelőszövetkezet 1963-ban elvezette a malmot hajtó Kovácsi-patak vizét a téesz kertészetébe. A család nem mert fellépni a téesszel szemben, hiszen Kotsy Ferencet már kulákként tartották nyilván. Ennek ellenére találtak megoldást a malom működtetésére, már abban az évben: egy Hofherr traktor motorjával hajtották meg a darálót. Később villanymotort szereltek be. A Kotsy család végül 1974-ben önként lemondott az iparengedélyről.

– Kotsy Nándor 1996-ban úgy döntött, eladja a malmot, de azt lakóépületnek szánó külföldieknek nem akarta odaadni. Huszti Zoltán Ferencz, Zalaszántó polgármestere megígérte neki, hogy segít olyan vevőt találni, aki garantálja a páratlan ipartörténeti emlék megmaradását – folytatta Farkas Kornél. – A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot keresték meg, és a szervezet minden garanciát megadott a malom megmaradására.

A nemzeti park végül 2000. januárjában vásárolta meg Kotsy Nándortól az épületet. Ezt követően kezdődött a rekonstrukció, és a malom 2005-ben nyitotta meg a kapuit a látogatók előtt.

Nagy volt az érdeklődés iránta, a gyerekek és a felnőttek egyaránt kíváncsian szemlélték a felújított épületet, a működő vízikereket és a berendezéseket.

Azonban hamarosan szükségessé vált az újabb rekonstrukció, ezért 2017-ben bezárták a malmot. A szükséges munkálatok elvégzése után idén, nyár közepén nyitottak újra. Mint megtudtuk, mindent felújítottak, ami a malom jobbá tételét szolgálta.

– Nem kétséges, hogy amit a látogatók itt megtapasztalhatnak, az élményt jelent gyermekek és felnőttek számára egyaránt. Már csak azért is, mert Magyarországon nem nagyon találkozhatnak működő vízimalmokkal – mondta Sinka Gábor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tájegységvezetője. – Itt Zalaszántón megtekinthetik, hogyan működik a rendszer, a búzából hogyan készül lisztkorpa, vagy éppen teljes kiőrlésű liszt, vagy bármilyen más, gabonaféléből előállított termék, hasznos anyag. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek többsége még nem látott ilyet.

Aki pedig nem tudja, hogyan válogatják szét az egész búzaszemet a tört szemtől, gyommagvaktól, miként működik a gabonakoptató gép, a zsákolt búza hogyan alakul át zsákos lisztté, annak természetesen nem mindennapi élményt jelent a Kotsy malom meglátogatása.

Itt élőben megismerhetik a folyamatot, ahogy a gépek működését is. Közben persze nem nyúlhatnak a berendezésekhez, hiszen azoknak az a feladata, hogy összetörjék, megőröljék a gabonát, tehát veszélyesek lehetnek. De megtekinteni őket nagy élmény, ez nem kétséges. Persze akadnak más, többek által ismert gépek is, mint például a kukoricamorzsoló. A felnőttek számára ez talán nem jelent túl nagy újdonságot, ám a gyermekek élvezik ennek működését is. Egyáltalán már az nem mindennapi élmény, hogy látják, hogy mozognak, forognak, dolgoznak ezek a régi berendezések. Mindezt bizonyítja az is, hogy az újra nyitást követő időszakban hatalmas volt az érdeklődés. Jött minden generáció, s öröm, hogy tényleg az érdeklődés látszott az arcokon. Az iskolakezdést követően várjuk az osztályokat, biztosan érkeznek, hiszen az itteni látványt, információkat – amellett, hogy jó megnézni a malom működését – számos tantárgynál fel tudják használni.

Farkas Kornél nem csak pénztáros, hanem egyben a Kotsy-malom szakmai tárlatvezetője. Fiatal korában megismerkedett a molnár szakmával, és meg is kedvelte azt. Azt mondja, szívesen dolgozott volna egy korabeli vízimalomban is, hiszen a régi berendezésekkel kiváló lisztet lehetett előállítani. A magyar liszt mindig is jó minőségűnek számított, ami nemcsak a gabona, hanem a magyar szakemberek hozzáértését is dicséri.

– 2000-ben, tizennyolc esztendős koromban kezdtem malomban dolgozni, a szakközépiskolát követően. Nyolc évig űztem a szakmát, aztán több év kihagyást követően újra visszatértem. A tüskeszentpéteri malomban voltam műszakvezető, onnan jöttem át Zalaszántóra, a Kotsy vízimalomba, úgy, hogy maradtam a szakmámban, ami így még többrétű lett. Tulajdonképpen egy kicsit történelmi beütést is kapott a munkám. Hogy milyen ebben a szakmában dolgozni?

Nos, én molnár vagyok, s természetes, hogy másképp látom ezt az egészet, mint egy látogató. Az, hogy egy régi vízimalomban dolgozom, semmivel sem rosszabb, mintha egy modern malomban lennék munkás.

A szakmámban vagyok, mesélek a régmúltról, a gépekről, a folyamatokról. Érdekes, látványos szakma ez, molnárok mindig voltak, lesznek, hiszen a lisztre (és egyéb, gabonából készült termékekre) mindig szükség volt és lesz. Sajnos a molnárképzés megszűnt. Néha még meghirdetnek egy-egy OKJ-tanfolyamot, így leginkább betanított munkásként lehet végezni ezt a munkát. Természetesen csak akkor érdemes, ha minőséget állítunk elő.

S hogy Farkas Kornél szerint mi a jó liszt titka?

– Csak jó búzából lehet jó lisztet készíteni, ez az alap. Kell hozzá a jól működő malom, minőségi berendezésekkel és nem utolsó sorban a szakmáját minden szempontból ismerő, szerető, odafigyelő molnár.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Az eredeti cikk elérhető IDE kattintva.

A Kotsy-vízimalom a 2022-2023 téli időszakban előzetes bejelentkezés alapján, legalább 20 főtől fogad csoportokat. (A szerk.)

Scroll to top