Újra látogatható a vízimalom Zalaszántón

  • Kotsy-vízimalom – Farkas Kornél tárlatvezető-molnár és Sinka Gábor tájegységvezető, BfNPI
  • Újra nyitva vannak a vízimalom kapui
  • Egy vízimalom-makett is működésbe hozható
  • A Kotsy-vízimalom fogadótere

Öt év zárvatartás után újranyitották a zalaszántói Kotsy-vízimalmot, amelyben a különféle szerkezetek – köztük a malomkerék – működés közben is láthatók.

A leírások szerint Zalaszántón nagyon régi mesterség a gabonaőrlés, már a török időkben is állt itt vízimalom – pontosan a most felújított épület helyén. Utóbbi a XX. század közepén került a Kotsy-család birtokába, ám az államosítás után már csak állatok számára darálhatott takarmánygabonát, egészen 1974-ig. A malmot 2000-ben vásárolta meg Kotsy Nándortól a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI), majd pályázatok segítségével felújította, s 2005-től látogatható volt.

– Egészen 2017-ig nyitva állt – folytatta a történetet Sinka Gábor, a BfNPI tájegységvezetője –, ám az eltelt 12 év alatt sok minden amortizálódott, volt mit javítani, amire egy újabb pályázat révén sikerült forrást szerezni. – A munka elkészült, s most szeretnénk a vízimalmot újra a látogatók elé tárni, bemutatva a valamikori molnárok életét, tevékenységét, például azt, hogyan hasznosította a régi korok embere a víz mozgási energiáját, gabonát őrölve, takarmányt előállítva.

A szakember azt is elmondta: a ma is működő gépek, alkatrészek döntő többsége más malmokból származik, a legkorábbi darabok az 1800-as évek végén, a legújabbak a XX. század második felében készültek.

– Mindenkit várunk, aki érdeklődik a malomipari gépek, technológiák, emlékek iránt – tette hozzá Sinka Gábor.

A látogatókat csütörtöktől vasárnapig Farkas Kornél fogadja a zalaszántói bemutatóhelyen, aki igazán hitelesen mesél az épületről s az ott látható eszközökről, hiszen malomipari középiskolát végzett és molnárként dolgozott majdnem egy évtizeden át szülőhelyén, a Vajdaságban.

– Nekem is nagy élmény látni, hogyan működött régen egy vízimalom – mondta lapunknak, aki egy különlegességre is felhívta a figyelmet. Itt ugyanis nem kívül, hanem az épületen belül található a kerék, aminek az az oka, hogy így télen is dolgozhattak a hajdani molnárok és segédek, hiszen odabenn soha nem fagyott be a víz.

A ma is működő gépek között látni többfajta gabonatisztítót, csigatriőrt – amely a tört szemeket választja el az egészektől –, illetve koptatógépet s egy Ganz faszekrényes hengerszéket is, mutatta be az eszközöket Farkas Kornél az első, Baranyából érkezett vendégeknek.

A malomban a látogató múltbéli világba csöppen, s mivel minden mozog, zörög, működik, megelevenedik a magyar ipartörténet egy fontos szelete.

Forrás: zaol.hu | Péter B. Árpád

Az eredeti cikk elérhető IDE kattintva

Scroll to top